000_1G4065.jpg

Zimbardo ösztönzésére írta meg világhírű könyveit Edith Eva Eger

Életének 98. évében, kedden elhunyt Edith Eva Eger magyar származású amerikai klinikai szakpszichológus, a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) elismert kutatója, a holokauszt túlélője, író – közölte kiadója, az Open Books.

Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol kiemelkedő tehetségű balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja is volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem tanácsolták a csapattól. 1944 tavaszán, tizenhat éves korában családjával együtt a kassai gettóba zárták, majd májusban Auschwitzba deportálták.

Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte, ő a táborban arra kényszerült, hogy táncoljon Mengelének a túlélésért. Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjártak, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel a gunskircheni koncentrációs táborból.

A háború után megismerkedett későbbi férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak, és Texasban telepedtek le. Edith Eva Eger több évtizedes küzdelmet folytatott saját traumái feldolgozásával.

A felsőoktatásba már felnőttként bekapcsolódva pszichológiát tanult; diplomáját, majd 1978-ban klinikai pszichológiai doktori (PhD) fokozatát a Texasi Egyetemen (UTEP) szerezte meg. Évtizedeken át praktizált a kaliforniai La Jollában, illetve oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen (UCSD).

Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn, Philip Zimbardo pszichológus ösztönzésére megírt könyvei hozták el számára. Műveiben saját élettörténetét és terápiás esettanulmányait ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.

Legismertebb műve A döntés (2017), az önéletrajzi ihletésű könyvében a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadság megtalálásához vezető több évtizedes lelki utat írja le. 2020-ban jelent meg Az ajándék – 12 életmentő lecke (2020) című műve, majd 2024-ben A balerina, a fiatalabb generációk számára készült memoár, amely kiemelten a tizenéves lányként átélt auschwitzi tapasztalatokra és a kitartásra fókuszál.

Címlapfotó: Edith Eva Eger, az amerikai–magyar holokauszt-túlélő 2019. május 2-án. Fotó: Robin van Lonkhuijsen / ANP / AFP

Ez is érdekelheti

Lázár Gergely: Ha egy párkapcsolat megreccsen, van egy késztetés, hogy megmentsék, de barátok még sosem jöttek terápiára

Legjobb barátok örökké – olvashatjuk bögréken, pólókon, kulcstartókon, karkötőkön és egyéb ajándéktárgyakon. Kik adnak és kapnak ilyet? Az „örökké” egy ígéret? A „legjobb” egy verseny vagy rangsor győztese? Lázár Gergely klinikai szakpszichológust kérdeztük.

A barátságot nem létrehozza az ember, hanem felismeri – megjelent a Magyar Kultúra magazin Barátság lapszáma

Mi kell ahhoz, hogy két ember barátságot kössön? Vannak-e örökké tartó baráti kapcsolatok, és milyen kihívások elé állítanak minket az egymáshoz való kapcsolódásban az olyan történések, mint a mesterséges intelligencia térnyerése vagy épp a koronavírus-járvány? A Magyar Kultúra magazin friss száma a barátság mibenlétét járja körbe.

Miért lettek vajon ennyire népszerűek a reakcióvideók?

Nem elég látni egy videót, látni akarjuk a reakciót is. A reaction kultúra arról szól, hogy visszaigazolást keresünk az érzéseinkre – és megnyugtató, ha valaki más is pont ott nevet fel vagy hallgat el, ahol mi.

Tiszta vizet öntünk a pohárba a Magyar Kultúra magazinnal

Alkimisták a bölcsek köve és a tokaji bor nyomában, hogyan kerül az ásványvíz a palackba, miért undorodunk a romlott dolgoktól, a szűziesség kérdésköre, fiatalkori kábítószer-használat és gyermeki agresszió – megjelent a Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszáma.