„Minden vidéknek vannak sajátosságai, s talán az emberek teszik ezt egy kicsit napfényesebbé és mássá. Hogy kik vagyunk magyarként Európában, azt akkor tudjuk, ha megőrizzük ezeket. Ha külföldön járok, és valamit el szeretnék mondani arról, milyen az országom, a népem, hogyan érzünk, látunk, mindig elénekelek egy népdalt” – vallotta a művésznő.
Mindegy, milyen irányba indul el a látogató, mindenhol szemet gyönyörködtető táj fogadja a Dunától a Mezőföldön, a Váli-völgyön, a Velencei-tavon át a Vértesig, a Bakony lábáig nyújtózó Fejér vármegyében. A térség azonban nemcsak természeti értékekben, hanem kulturális, építészeti és gasztronómiai értékekben is gazdag. Miklósa Erika harminc éve vissza-visszatérően járja a vármegyét, ahová mindig nagy örömmel látogat, mert ahogy fogalmazott: „Fejér vármegye igazán különleges földrajzi fekvésű hely, a történelem szele lengi körbe, a jelen közösségi tere, szeretete határozza meg, és valahogy ez az állandó körforgás teszi izgalmassá, pezsgővé, kihagyhatatlanná.”
Utunk során bejártuk az opera-énekesnő kedvenc helyeit, hűsöltünk az alcsúti platánsor árnyékában, meglátogattuk az agárdi termelői piacot, zamatos bort kortyoltunk a pázmándi szőlőhegyen, gyönyörködtünk az ezerarcú Velencei-tóban, andalogtunk Székesfehérvár napfényes utcáin, és még szövő asszonyokkal is beszélgettünk. Miklósa Erika elárulta, hogy kertmániás, így nem hagytuk ki a martonvásári Brunszvik-kastély lélegzetelállító kertjét sem – amely helyhez Beethovent is érzékeny szálak fűzték –, ahogyan a bodajki Segítő Szűz Mária-templomot és az ország egyik legidősebb kegyhelyét, a Kálváriát sem. A videóból azt is megtudhatjuk, melyik népdal fejezi ki számára a legjobban a hazaszeretet és a honvágy érzését, és miben nyújt neki segítséget a hite.
A 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című országos programsorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
