A Jászai Mari-díjas rendező, előadóművész, cirkuszművész, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ vezetője sok évet töltött Békéscsabán, ahol előbb a színház mellett működő iskola, majd a színház igazgatását bízták rá. Irányítása alatt létrejött a Jókai Színház mellett működő művészeti, oktatási és közművelődési központ, az Ibsen Ház. A vármegyeszékhelyen eltöltött nyolc igazgatói év alatt létrehozta és beindította a Szarvasi Vízi Színházat, mely az ország egyetlen, Közép-Európa legjobb vízre épült színháza. Az intézmény azóta is nagyon közel áll hozzá: „Ez a színház májustól szeptemberig minden este telt házzal működik, ahol tót, roma, magyar és külföldi együtt, egy térben élvezi a kultúrát. Nemcsak a környezeti háttér, de maga a létesítmény is egy csoda. Nemcsak a történelmi Magyarország mértani közepén, hanem az én szívem közepén is ez a színház áll.”
Fekete Péter elárulta nekünk, hogy a Békésben élő emberek annyiban mások az ország más területén élőkhöz képest – ami egyben a tragédiájuk is –, hogy jobban foglalkoztatja őket, hogy mi az, ami nincs náluk, mint az, ami megadatott nekik. Pedig ez utóbbiból is bőven jutott. Például ilyen a messze földön híres hungarikum, a szigorúan fekete bors nélkül készülő csabai kolbász. „Nincs olyan békési gyerek vagy felnőtt, akinek a békés megyei kolbászról ne lenne nagyon határozottan kialakult véleménye. A kolbászhoz fantasztikus családi esték, a kolbász töltése, füstölése, majd megszegése kötődik. Bejártam az egész világot, Angliától kezdve Kubán és Amerikán át egészen Kínáig, de olyan emberekkel, akiknél a föld és az annak gyümölcse iránti szeretet és tisztelet ilyen erős, sehol nem találkoztam. Minden, amit mi az életről gondolunk, az a kolbászban összegződik” - mesélte.
Ellátogattunk Szanazugba, a gémek, ludak, csillogó felszínű vizek és hajók háborítatlan otthonába is, ahol a Fehér- és Fekete-Körös egymásba folyik, s amly méltán alkalmas az elcsendesedésre, gondolkodásra, számvetésre, arra, hogy az ember átgondolja a világ dolgait. A fehér és a fekete igazságának találkozása megtanítja számunkra, hogyan tudjuk önmagunkat úgy érvényesíteni, hogy közben elfogadjuk a másik igazát is. Elmondta, hogy gyakran meditál ezen a festői helyen, s amikor az életében a vártnál nehezbben birkózik meg azzal, hogy fejet hajtson mások igaza előtt, segítségképp azt képzeli, hogy a Körös-parton ül.
Békés vármegye látnivalónak sora itt még korántsem ér véget, hiszen ott van Gyulán a vár, az a bizonyos téglavár, mely méltó bizonyítéka annak, hogy a mocsaras vidéken létrejött síkságra is lehet erős védelmet építeni. A vár szabályossága, szépsége, szögletessége jól szimbolizálja az ottani emberek gondolkodásmódját. Az pedig, hogy a várat kulturális célokra használják, megmutatja a békésiek kultúraéhségét, ahogyan a Jókai Színház a 145 évvel ezelőtt elindult színházi életről tanúskodik. A természet csodálatos adománya a forró kőzetekből kiáramló hévíz, melyben Békés igazán bővelkedik, hiszen húsz kilométerenként sorakoznak a termálfürdők: Szarvason, Gyomaendrődön, Dévaványán, Füzesgyarmaton, valamint Gyulán, Békéscsabán, Gyopárosfürdőn és Tótkomlóson és persze Gyulán, az egyedülálló környezetben, az Almásy-kastély 8,5 hektáros ősparkjában található Gyulai Várfürdő.
