Évszázados megfigyelések nyomán kialakult gyakorlat szerint Pongrác, Szervác és Bonifác előtt tilos a paradicsomot kiültetni – mert el is fagyhat. De ezzel még nincs vége a növényekre leselkedő májusi hidegeknek: május 25-én az Orbán-napi hideg a gazdák szerint a szőlőnek árt a leginkább.
Ha Orbán nevet, a szőlő sír
Míg Pongrácot, Szervácot és Bonifácot annyira félték, hogy nem emeltek nekik szobrot a Kárpát-medencében, Orbán kegyeit épp ellenkezőleg, szoborállítással próbálták megnyerni. De nem a templomokban, hanem a szőlőkben állítottak szobrot Szent Orbánnak, és május 25-én körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Ipoly mentén Urbánkának becézték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek, és kérték: védje meg a szőlőt. Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.
Ha pedig Orbán a kérlelés ellenére sem teljesített jól, számolhatott a következményekkel. A Nyitra menti falvakban az Orbán-napi körmenet kétféleképp végződhetett: jó időben koszorút kapott a szobor, de ha hideg volt, a körmenet résztvevői kövekkel dobálták meg. Topolyán is szobrot állítottak a nagyobb szőlőkben – volt, ahol fatörzsből faragták ki, volt, ahol szalmából formázták meg. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és a szobrot is megkínálták: borral locsolták, dicsérték. De ha hideg volt, bizony szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték. Sőt: a fából faragott vagy szalma-Orbánt elégették.
Szent Orbán életéről keveset tudunk – pontosan születése évét sem ismerjük. A 2. században választották pápává, és 230-ban halt vértanúhalált. A középkori hagyomány szerint ő rendelte el, hogy a mise áldozati kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék – ezért lettek attribútumai a kehely és a szőlőfürt. A szőlő, a szőlőművelők, kádárok és kocsmárosok védőszentje. Személye a magyaroknak különleges: a tokaji borvidéken őrzik ereklyéjét – koponyáját és egy csontját – Monokon, a Sarlós Boldogasszony-templomban. I. Orbán pápa földi maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak, majd 849-től 1771-ig az elzászi szőlővidéken található Erstein városka kolostorának templomában. Ekkor terjedt el Orbán tisztelete az egész nyugati világban. És hogy hogy került hozzánk? Andrássy István gróf 1771-ben Rómában járt XIV. Kelemen pápánál. A legenda szerint az ajándékba vitt tokaji aszúbort iszogatva panaszolta el az egyházfőnek, hogy Tokaj sajnos nem minden évben terem aszú készítésére alkalmas szőlőt – mert a tavaszi fagyok gyakran nagy kárt okoznak a termésben. Kelemen pápának ízlett az aszú, és a termés védelmére ajándékozta a magyar grófnak Szent Orbán teljes ereklyéjét. Az ereklyéket Elzászból átszállították Monokra, ahol az Andrássyak ekkor épült kápolnájában helyezték el.
A nálunk tapasztalt májusi erős hideg ellenére 2025 a világban a második legmelegebb évnek számít az eddigi adatok szerint. Hihetetlen, de Izlandon májusban 26 °C-os rekordmeleg köszöntött be. Hogy miért? A háttérben egy légköri jelenség, illetve annak változása áll. Az északi félteke magas légköri poláris örvénye gyengült – emiatt az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt elválasztó hatása nem tud érvényesülni olyan mértékben, hogy ne engedje be a Kárpát-medencébe is az északi hideg szeleket. De ennek hamarosan vége: Orbán-nap után már meleget hoz a június.
Forrás: Magyar Néprajz
