?Egyre többen igénylik, hogy a hagyományos formában őrzött emlékek online formában is elérhetőek legyenek? ? mondta Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, aki hozzátette: jelenleg 300 kilométernyi adatot őriznek, a legrégebbi 1109-ből származik ? ezek megőrzésében tud sokat segíteni a digitalizálás.
Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója kiemelte: ami digitális formában nem létezik, az szinte nincs is. Érdekességként megjegyezte: körülbelül 400 ezer adatot digitalizáltak eddig, ebből 30 ezer dokumentum, a 400 ezer adatból pedig 111 ezer érhető el a nagyközönség számára.
Az OSZK munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta: a ?Gutenberg-galaxis nem fog eltűnni, mert megvan a helye, az értéke? ? habár 2012-ről 2013-ra az e-bookok száma megduplázódott, 2500-ról mintegy ötezerre emelkedett a számuk. A kiadott könyvek egynegyede (25 százaléka) már e-könyv, ennek ellenére a megvásárolt e-bookok aránya mindössze egy százalék ? tette hozzá.
Puskák Bence PR tanácsadó megjegyezte: az újság- és könyvkiadás rohamtempóban digitalizálódik, ez ellen nincs mit tenni, és Magyarország még így sem tartozik az élmezőnybe, hiszen Amerikában már a 90-es évek közepén megvalósult ez. A digitális írástudatlanság azonban még mindig nagymértékű.
Keresztesi Péter, a Napi Gazdaság ügyvezető igazgatója hozzáfűzte, a digitalizálódás ellenére a ?papírnak még mindig megvan a maga feelingje?, ha hosszabb, elemzőbb cikket akarunk olvasni, akkor a printet választjuk. A digitálisan olvasott cikkek, hírek ugyanis nem maradnak meg az emberek emlékezetében, az online olvasás csak felszínes, rövid idő alatti tájékozódásra alkalmas.
Sziebig Andrea, az IT-Business főszerkesztője hangsúlyozta: a prémium kiadványok printben virágoznak, egy kutatás során pedig kiderült, hogy az egyetemisták, ha speciális tudást akarnak szerezni, ha komolyabb, elemzőbb cikkeket akarnak olvasni, akkor egyértelműen a printet választják. Mint a főszerkesztő elmondta: kiegészíti és erősíti egymást a print és az online.
Lovas Lajos szerint nagy előnye az online platformnak, hogy több lehetőségük van az újságíróknak, linkekkel, multimédiás tartalommal tudják alátámasztani a cikkeiket.
Dúró Dóra, a Magyar Országgyűlés Kulturális bizottságának elnöke az előzőekre reagálva elmondta: főleg a hírlapok példányszáma csökken inkább, a bulvárlapoké kevésbé, az egyetemisták pedig csak addig olvasnak printet, amíg abban szocializálódtak, hogy tankönyv van, amely érték. Ha e-tananyagok lesznek, akkor fordul a kocka ? mutatott rá az elnök. Dúró Dóra azt is megjegyezte: a közösségi oldalak is egyre népszerűbbek, mely abból látszik, hogy nagy igény van a többoldalú kommunikációra.
(Fotó: facebook.com/orbanviktor)
