A napokban megkezdődik a Magyar Nemzeti Levéltár ?Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése? projekt megvalósítása. A Közigazgatás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló projektre az intézmény 2,630 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott 2018 december végéig.
A projekt célja az állampolgárok és a közigazgatási intézményrendszer számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítése, elektronizálása és országos kiterjesztése. A Magyar Nemzeti Levéltár új fejlesztése olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakít ki, amelynek a segítségével a hivatali ügyek intézéséhez automatikusan biztosítja a kérelmező vagy az ügyintéző szervek részére a szükséges igazoló iratanyagot. A hivatalos ügyintézés mellett azonban a kutatók és az egyetemisták munkáját is támogatja a projekt. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Kultúra.hu-nak elmondta: igyekeznek felmenő rendszerben visszacsábítani a levéltárakba a diákokat, a hallgatókat.
A megyei levéltárak fejlesztésére irányuló projektet egy 2007-ben indult és 2013-ban zárult projekt előzte meg, remélik, hogy ezzel megtették az első lépést a levéltárak digitalizálása felé. ?Óriási a felelősségünk, a Levéltár legrégebbi irata ugyanis 1109-ből származik, egy latin és görög nyelven írt írás. Hasonlóan a mai kor iratait a jövő generációi kérhetik majd rajtunk számon? ? mondta el. Az állampolgárok számára fontos jogbiztosító iratok mellett ezen kulturális örökség megőrzése, hozzáférhetővé tétele is feladatuk tehát. Hatalmas munka áll előttük, hiszen a Levéltár jelenleg több mint 300 kilométernyi iratanyagot őriz.
Korábban otthonról tudott felkészülni az állampolgár arra, hol található az őt érintő iratanyag, majd a helyszínen tudta annak másolatát igényelni. A jövőben a kormányablakon keresztül kérheti az ügye intézéséhez szükséges iratot. A leggyakrabban ingatlannyilvántartási ügyekben nyújt majd segítséget az új rendszer, de hasznos lesz építési engedélyekhez, tervdokumentációkhoz, használatbevételi engedélyekhez, illetve telekügyek, hagyatéki és örökbefogadási ügyekben is hasznos lehet a rendszer. ?Az 1990-es években például a kárpótlási ügyek esetében a levéltárak segítettek abban, hogy a családok visszanyerhessék saját jussukat, nemrég pedig megjelentek a kárpótlási törvények, amelyek a hadigondozottak számára nyújtanak támogatást.?
Az ország egyik legrégebbi közgyűjteménye, a Levéltár a folyamatos innovációra és a kulturális örökség megőrzésére irányuló programjainak fejlesztéseivel eddig is nagyban hozzájárult a napi lakossági?hivatali ügyintézés gördülékenyebbé tételéhez, mely jelen projektnek is kiemelt célja.
A maradandó értékű iratok összegyűjtése, megőrzése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele a digitális korban is a levéltárak feladata. Az elektronikus levéltári projekt megteremtette a lehetőségét annak, hogy az elektronikus iratok hosszú távon is fennmaradjanak és értelmezhetők legyenek: Európa egyik legkorszerűbb levéltári rendszere 2013-ban jött létre uniós forrásból. A mostani projekt célja, hogy a korábban kialakított szolgáltatást a megyei levéltárakra is kiterjessze, miközben valamennyi intézményt bekapcsolja az egyablakos közigazgatási szolgáltatások körébe.
A más nyilvántartásban nem fellelhető, nem reprodukálható iratok sokszor az egyetlen és kizárólagos lehetőséget jelentik az állampolgárok, az ügyfelek, a hivatalos szervek számára, hogy ügyük elintézéséhez a szükséges eljáráshoz kapcsolódó igazolásokat hitelt érdemlő módon tudják bemutatni. A levéltár által őrzött dokumentumok ezért sok esetben egyedüli lehetőségként jogbiztosító feladatot látnak el, melyek felhasználhatóak kárpótlási, nyugdíjjogosultság-megállapítási ügyekben és számos más közigazgatási eljárás esetében. A Magyar Nemzeti Levéltár új fejlesztése olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakít ki, amelynek a segítségével a hivatali ügyek intézéséhez automatikusan biztosítja a kérelmező vagy az ügyintéző szervek részére a szükséges igazolásokat.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta: országos projekt indul útjára, amelyet rendhagyó módon nem a fővárosban, hanem vidéken jelentenek be a decentralizáció jegyében. Ennek fényében a Magyar Nemzeti Levéltár is figyel arra, hogy az országos központ európai minőségi fejlesztése mellett az elképesztő iratanyagot tartalmazó megyei intézményi lábakat is felzárkóztassa. Az államtitkár kiemelte: rendkívüli eredmény, hogy kulturális témákra is biztosít forrást az Európai Bizottság, hiszen annak ügye nemzetállami feladatkörbe tartozik. ?A mögöttünk hagyott uniós ciklusban Magyarország nagyjából 74 milliárd forintot tudott kulturális célokra fordítani, az eredeti szándékkal szemben pedig nemhogy csökkent volna 2014 és 2020 között a kulturális intézményrendszeren keresztül kulturális célokra elkölthető forrás, hanem 100,5 milliárdra nőtt. Sikerült ráadásul a települési önkormányzatokhoz közel vinni mindezt: területfejlesztési programra ugyanis több mint 66 milliárd forintos forrás jut, de jelentős még az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon belül az a csaknem 25 milliárdos összeg is, amely közösségfejlesztési kulturális célokra fordítható.?
Elektronikus ügyintézésre nyílik lehetőség a levéltárakban
A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy már az 1990-es évektől folyamatosan nőtt a jelentősége a levéltárban őrzött iratok jogbiztosító értékének. A rendszerváltás utáni kárpótlások időszakában a levéltárakban őrzött dokumentumok, illetve az azokról kiadott hiteles másolatok nélkülözhetetlen bizonyítékot jelentettek az állampolgárok számára igényeik érvényesítéséhez. A levéltárak azóta is tömegesen állítanak ki munkaidő- és iskolaidő-igazolásokat, a hadigondozottak ellátásához szükséges alátámasztó iratokat.
Korábban ez az eljárás nehézkes volt, hiszen a dokumentumokat igénylő állampolgároknak a több mint nyolcvan telephelyen működő levéltárakat külön-külön kellett felkeresniük személyesen, hogy a bizonyító erejű iratokat ki tudják kérni.
A fejlesztés eredményeképpen lehetővé válik az országos levéltár központi géptermének, valamint a tagintézmények irodai informatikai eszközrendszerének bővítése, ezáltal megvalósul az ügyintézési folyamatok egységes, országos kiterjesztése. A korszerűsített hálózati eszközparkkal lehetővé válik továbbá, hogy a levéltárak bekapcsolódjanak a közigazgatás elektronikus ügyintézési rendszerébe.
A fejlesztés eredményeként a levéltár informatikai rendszere alkalmassá válna, hogy az állampolgárok közvetlenül online vagy a Kormányablakok szolgáltatásain keresztül, egyablakos ügyintézéssel intézhessék a levéltári iratokra is kiterjedő ügyeiket. A projekt eredményeképpen létrejövő fejlesztés így hozzájárul az állampolgárok ügyintézéssel töltött idejének, az ezzel járó költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentéséhez.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
