A sokkeffektus, más néven buszeffektus elsősorban a horrorfilmekben és thrillerekben alkalmazott dramaturgiai eszköz. Lényege, hogy egy hosszú jelenet egyre fokozódó feszültségét váratlanul valami jelentéktelen esemény szakítja meg: ?például a főhősnő percekig lopakodik egy gonosztevőt rejtő sötét padlásszobában, az aláfestő zene egyre hangosabb, majd az izgalom tetőfokán hirtelen becsapódik egy ablak. A feszültségnek ez a ? valójában ironikus ? feloldása buszeffektus elnevezéssel a Macskaemberek (1942) című amerikai horrorfilmből származik.? Hogy miért éppen innen? Nos, a film egyik jelenetében a női szereplő egyre fokozódó pánikban menekül, nyomában egy ismeretlen rémalakkal, majd váratlanul berobban a képbe egy autóbusz ? természetesen sokkolva a nézőt ?, amely azután a felszálló hősnővel vidáman továbbrobog.
A ?70-es évek amerikai és olasz horrorfilmjei azért csavartak egyet az eredeti sokkeffektuson: ?a jelentéktelen eseményt egy pillanattal később valódi, sokkoló borzalom követte?. Tegyük fel: becsapódik egy ablak, a padlásszobában rettegő főhősnő megkönnyebbül, mire a gyilkos egy jégcsákányt vág a homlokába?
Az angol nyelvben a ?jump scare? elnevezéssel jelölik ezt a dramaturgiai fogást, amelyre a filmkritikusok úgy tekintenek, mint olcsó, lusta megoldásra. A sokkeffektus azonban azt szolgálja, hogy a néző egy-egy pillanatra ?halálra ijedjen?, és ez általában be is jön. Nem meglepő tehát, hogy a horrorfilmek készítői a mai napig élnek ezzel a fogással, amely egyébként a horrorfilmes eszköztár egyik legalapvetőbb építőkövének tekinthető és használata sok esetben igen is helytálló, sőt elengedhetetlen.
Most pedig következzen néhány film, amelyekben tetten érhető a sokkeffektus!
Macskaemberek
Ahogy már szóba került, Jacques Tourneur 1942-es filmjéből származik a sokkeffektus másik elnevezése, a buszeffektus. Ez volt ugyanis az első olyan alkotás, amelyben használták ezt a semmiképpen sem könnyen felejthető dramaturgiai fogást. De nézzük a történetet! A Macskaemberek főhőse, az amerikai Oliver Reed feleségül vesz egy nőt, aki Szerbiából érkezett az Egyesült Államokba. A nő azonban nem emiatt különleges: úgy gondolja, hogy leszármazottja egy olyan fajnak, mely képes macskává változni.
És íme, az említett jelenet!
A Where?s the Jump? nevezetű oldal szerkesztőinek köszönhetően a következő filmek esetén azt is eláruljuk, pontosan hány ?jump scare? található az alkotásban. Rettegésre ? és számolásra ? fel!
Rémálom az Elm utcában (11)
Wes Craven 1984-es filmjének főszereplője Nancy Thompson, egy átlagos amerikai kamaszlány, aki boldogan éli az életét egészen addig, mígnem rémálmok kezdik gyötörni. Amikor a legközelebbi barátainak beszámol az álmairól, kiderül, hogy nemcsak őt kísértik lidérces képek éjszakánként. Aztán egy napon Nancy egyik barátnőjét álmában meggyilkolják. A rendőrség az áldozat barátnőjét gyanúsítja, Nancy azonban azt érzi, hogy leomlik a fantáziavilág és a valóság közötti határ, és a képzelete szülte szörnyeteg életre kap, és végez mindegyikükkel?
Az ördögűző (10)
William Friedkin Az ördögűző című horrorja minden idők egyik legfélelmetesebb filmje. Lássuk csak, miről is szól! Regan MacNeil egy hétköznapinak mondható kislány, akit azonban egy napon megszáll az ördög. Édesanyja tanácstalanul és döbbenten figyeli kislánya egyre különösebb viselkedését, és egyik orvostól a másikig jár, hátha valaki megfejti különleges betegsége okát. Az orvosok kellemetlenebbnél kellemetlenebb vizsgálatoknak vetik alá a kislányt, míg végül Chris elkeseredésében Merrin atyához, az ismert ördögűzőhöz fordul.
Az átok (23)
Takashi Shimizu 2004-ben készítette el ezt a filmet, amelynek főhőse a szociális munkásnak készülő Karen, aki cserediákként tanul Japánban. A lány ? mit sem sejtve ? elvállalja, hogy helyettesít egy nővért, aki aznap nem jelent meg a házban, ahol dolgoznia kellett volna. Mikor Karen megérkezik a megadott címre, a házban egy idős amerikai asszonyt talál, aki a teljes katatónia állapotában van. Miközben ellátja az asszonyt, Karen hangokat hall az emeletről, és mikor utánajár a dolognak, olyan természetfeletti borzalommal találja magát szemben, amit legrosszabb rémálmaiban sem tudott volna elképzelni.
Az elnémultak (23)
Az elnémultak című, 2014-es horror története némiképp Az ördögűzőt idézi: főhőse egy fiatal lány, Jane, akit megszállnak a sötétség erői. Az oxfordi egyetem különc professzora, Coupland sajátos módszerrel próbálja megszabadítani tőlük, a London melletti félreeső birtokon végzett kísérleteibe pedig néhány tanítványát is bevonja. Ennek során a zseniális oktató és az ambiciózus hallgatók rájönnek, hogy olyan erőt szabadítottak el, amely minden képzeletüket felülmúlja, és az életüket fenyegeti.
Hang nélkül (14)
John Krasinski első rendezése egy rendkívüli film, amely mind történetében, mind megvalósításában különleges. A posztapokaliptikus történet kiindulópontja az, hogy világunkat látszólag sebezhetetlen, ragadozó lények foglalták el, melyek a legkisebb zajra is azonnal lecsapnak prédájukra. Egy leleményes családnak sikerült életben maradnia teljes csendben, úgy, hogy elnyomnak minden lehetséges zajt, ami a mindennapi életükkel jár. Egyik gyermekük már odaveszett a borzalomban, így a szülők és a két megmaradt gyermek a gyásztól sújtva küszködnek a túlélésért...
Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu
