Auguste és Louis Lumi?re 1895-ben szabadalmaztatta a kinematográfot, a mai kamerák ősét, ami először volt alkalmas mozgókép felvételére és vászonra történő vetítésére. Az első filmet saját üzemük előtt vették fel 1895. március 19-én, ami A munkaidő vége címet viseli. A filmet március 22-én vetítették le zárt körben a Nemzeti Iparpártoló Társulat pincehelyiségében, majd további zártkörű vetítések után megtartották az első nyilvános vetítést is december 18-án a Grand Café indiai termében. A vetítésen tíz rövidfilmet mutattak be a közönségnek, köztük A munkaidő végét, a Megöntözött öntőt és A kisbaba reggelijét. További filmjeik is a mindennapokat dolgozzák fel, egyik legismertebb és leghírhedtebb A vonat érkezése, amelynek vetítése során a legenda szerint a nézők kifutottak a teremből.
A Lumiere! kiállítás íve is az első filmfelvétel és az első filmvetítés köré szerveződik: megelevenedik a Grand Café indiai terme és a látogató megtapasztalhatja, milyen volt abban a korban filmnézőnek lenni, valamint az összes, 1500 Lumi?re-filmet teljes hosszukban megnézheti. A 120 éves A munkaidő vége című filmet olyan rendezők gondolták újra az évforduló alkalmából, mint Quentin Tarantino, Pedro Almodóvar, Michael Cimio, Paolo Sorrentino és Jerry Schatzberg, ezeket is a kiállításon lehet megtekinteni a Lumiere családi archívum mellett. A tárlat március 27-től június 14-ig látogatható a Paris? Grand Palais-ban.
A franciaországi vetítések után a Lumi?re fivérek első filmje egy évvel később, 1896-ban már látható volt Magyarországon, május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában, és ezzel megkezdődött a film és a mozi magyarországi története. Sziklai Arnold és Zsigmond ez év júniusában nyitott mozit az Andrássy út 41. alatt, ahol Lumi?re-ék filmjeit mutatták be. Az úri közönség lenézte az új szórakozási lehetőséget, és hamar csődbe jutottak, viszont a mozi teret tudott nyerni a kávéházakban, és 1911-re már 100 filmszínház működött Budapesten.
Az első magyar felvételeket a millenniumi ünnepségekről készítette Sziklai Zsigmond, ami a Budavári felvonulást, a Városligetet és a Munkácsy-kiállítás megnyitóját rögzítette, de a felvételek mára elvesztek. Az első magyar filmet 1901-ben készítették el az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához A táncz címmel, amit az Uránia vetítőgépésze Zsitovszky Béla forgatott a kor híres színészeivel és az Operaház balerináival, bemutatója 1901. április 30-án volt. A filmszínház nagy népszerűségnek örvendett az 1900-as évek elején, 270 állandó mozi található a fővárosban, néhány még nagy nézőközönség befogadására is képes volt. A tízes évekre megszervezték a filmforgalmazást is, aminek keretében dokumentumfilmeket és filmhíradókat forgalmaztak.
Bodor Máté
