A Békéscsabai Jókai Színház pontosan nyolc éve, Fekete Péter igazgatása óta, tudatosan és következetesen igyekszik felkarolni a kortárs dráma ügyét, népszerűsíteni a kortárs magyar irodalmat. Az anyanyelvű művészi szövegek létrehozására, feldolgozására, megismertetésére különböző típusú közelítéseket kínált az elmúlt években az intézmény, igyekezett minden generációt megszólítani, és izgalmas, új perspektívákat nyújtani a befogadók számára: gondoljunk csak a kortárs magyar dráma évadára, a Magyar Drámaíró Versenyekre, az egyfelvonásos drámapályázatra, az Erős csabait kívánok! meghívásos drámapályázatra, a RendhagyÓrákra, az Ádámok és Évák Ünnepeire, a középiskolás verskörre, a BÉKÉSMŰ-fesztiválra, a Versfolyamra, a Vers a víz felett estekre, a Bárka folyóiratra, a Bárkaonline-ra, a Körös Irodalmi Társaság könyvbemutatóira, író-olvasó találkozóira.
A Békéscsabai Jókai Színház 2008?2009-es évadját teljes egészében a kortárs magyar drámák bemutatásának szentelte. Ebben az időszakban olyan előadásokat láthatott a közönség, mint Hamvai Kornéltól a Lüzisztraté, Pozsgai Zsolttól a Boldogság, gyere haza, Czakó Gábor Disznójátéka, Zalán Tibortól a Midőn halni készült, Farkas Ferenc Csínom Palkója, Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című darabja, Móra Ferenc Zalán Tibor által átdolgozott Rab ember fiai című regénye vagy Sultz Sándor Kőmanója.
Nem csupán az aktuális drámafelhozatalra volt kíváncsi és nyitott az elmúlt nyolc évben a színház, hanem igyekezett új művek születését is elősegíteni. 2010 óta otthont adott az immár 20 éves múltra visszatekintő Magyar Drámaíró Versenynek is, melyet a Körös Irodalmi Társasággal és a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvánnyal összefogva szervezett meg. Az alkotók (három rangos szerző) egyetlen éjszaka alatt írják meg a drámát. Ezek után három színészcsapat egy-egy meghívott rendező vezényletével állt neki előadást kovácsolni a megszületett munkákból. Vasárnap este az előadásokat a színház műsorára tűzte, s a közönség a Bárka folyóirat különszámában már nyomtatásban is olvashatta a színpadon látott három új darabot. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb produkciójának, a Csörtének a szerzőjével, Brestyánszki Boros Rozáliával a Magyar Drámaíró Versenyen, 2010-ben találkozhatott a békéscsabai közönség először, amikor egy éjszaka alatt született meg a Csörte a számlák felett című, egyfelvonásos darab. A szerző a színház felkérésére, a társulat tagjaira formálva írta át művét, melyből a rendező, Fekete Péter a maga invenciói és a csapat élményei, tapasztalatai alapján, team-munkában formált egy látványos, elgondolkodtató előadást.
2012 januárjában újabb nagyszabású projektet indított el a színház, amelyhez szövetségesekre is talált. A Magyar Írószövetséggel és a Bárka folyóirattal közösen egyfelvonásos drámapályázatot hirdetett. A pályázatot rendkívüli érdeklődés övezte, 175 egyfelvonásos mű érkezett Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről és Vajdaságból. A szakmai zsűri ezek közül 13 művet választott ki, és ráadásként hozzátette a XVII. Magyar Drámaíró Verseny győztes darabját, Egressy Zoltán Idestova hatvan című művét. A kiválasztott egyfelvonásosokat a nyár folyamán Békéscsabán, a TeÁtriumnak elkeresztelt színházi udvarban és a Szarvasi Vízi Színházban, felolvasó-színházi keretek között mutatták be a Békéscsabai Jókai Színház színművészei, mindkét helyszínen rendkívüli érdeklődéssel kísérve. A szerzők többsége (Balogh Robert, Csikós Attila, Elek Szilvia, Podmaniczky Szilárd, Pruzsinszky Sándor, Reiber Gabriella, Végh Attila, Vörös István, Zelei Miklós) élt a színház által teremtett lehetőséggel, és nemcsak a bemutatón, de a jó hangulatú közönségtalálkozókon is részt vett az előadások után. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt darabot, Elek Szilvia Pillangók című művét Merő Béla rendezésében, 2012 októberében a Békéscsabai Jókai Színház színpadán ünnepélyes előadás keretei között is bemutatták.
Szintén a Bárkával közös vállalkozása a színháznak a 2014-ben elindított Erős csabait kívánok! elnevezésű irodalmi-színházi projekt, amely egy meghívásos drámapályázat keretében kívánta elősegíteni olyan új, színpadi előadásra szánt, esztétikailag értékes irodalmi alkotások létrejöttét, majd színházi bemutatását, amelyekben valamilyen módon hangsúlyos szerepet kapnak a több mint száz éves csabai kolbász gasztronómiai, kulturális, társadalmi tradíciói, amelyek ország-világ szerte továbbviszik a csabai kolbász hírét. A drámapályázat két első díjas szerzőjének, Vörös Istvánnak és Orbán János Dénesnek a darabját felolvasó-színházi keretek között 2015. október végén, a Csabai Kolbászfesztiválhoz kapcsolódóan kívánja bemutatni a színház.
A Jókai Színház felismerte azt, hogy az irodalommal való élményszerű ismerkedés, annak megszeretése nem felnőttkorban kezdődik, ezért már a diákokat is sokrétű, egyre bővülő lehetőségekkel vonzza. Ennek talán legközvetlenebb útját az intézmény abban látja, hogy ? rugalmasan alkalmazkodva a tanulók és pedagógusaik igényeihez ? a színházat az iskola részévé teszi. Éppen ezért a Jókai Színház 2010 februárjától, RendhagyÓra címmel, utazó irodalomóra-programot indított, melynek keretében a társulat színészei friss és eredeti eszközökkel, interaktívan ?tálalják? a NAT-ban foglalt kötelező olvasmányokat (például A Pál utcai fiúkat). Szintén kimondottan a diákok számára rendezi meg a színház az Ádámok és Évák Ünnepét. A program lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból jelentkező csapatok megtanulják, bepróbálják, majd előadják Madách Imre Az ember tragédiája című művének egy-egy színjét, vagy a Biblia egy jelenetét, vagy legutóbb például valamelyik Arany balladát. Fontos törekvése volt a színháznak az is, hogy kortárs darabok mellett a klasszikus magyar irodalom remekeit is rendre műsorra tűzze, s ezzel mind az ifjúságnak, mind a felnőtt nézőknek kedvére tegyen. Olyan közismert művek kerültek így színpadra az elmúlt években, mint A kőszívű ember fiai, Szent Péter esernyője, Rab ember fiai, Vuk, Toldi.
2014-ben békéscsabai középiskolás diákok kezdeményezésére helyet adott a színház egy öntevékeny, önigazgató verskörnek, amely 2015 májusában, a Bárka szerkesztősége segítségével, BÉKÉSMŰ címmel irodalmi-színházi pályázatot hirdetett a megye középiskolásai számára, és egy alkotóművészeti fesztiválnapon a közönség elé is lépett.
Először 2012-ben rendezte meg a Békéscsabai Jókai Színház a 24 órás Versfolyamot, a költészet napja alkalmából. A rendezvényt ? a szarvasi Cervinus Teátrummal közös szervezésben ? két helyszínen, Békéscsabán és Szarvason bonyolítják azóta is.
Hasonlóképpen a magyar verset és szépprózát volt hivatott népszerűsíteni, megszerettetni a Vers a víz fölött című programsorozat, először a Szarvasi Vízi Színház színpadán. A Holt-Körös partján nagy sikerű verses előadói esték aztán Békéscsabán, a Jókai Színház TeÁtriumában is megtalálták a helyüket, a nyári programsorozat keretében.
Nyolc éve működik a színház falai között a megye alkotóit, irodalombarátait tömörítő Körös Irodalmi Társaság, és nyolc éve került a színház kiadásába a már korábban is országos, sőt határon túli elismertséggel rendelkező Bárka című folyóirat, amely nem csak a kortárs magyar irodalommal, de a kortárs magyar színházi élettel is foglalkozik hasábjain. Szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, de nagy hangsúlyt helyeznek a helyi értékek megjelenítésére is. Arra törekszenek, hogy a Bárka nyitott, befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra. A szerkesztőség Bárkaonline ? Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel online internetes portált is működtet. A www.barkaonline.hu egy teljes spektrumú irodalmi magazin, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal és első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal. A bárkások irodalomszervező, ismeretterjesztő tevékenységének egyik fontos iránya a kortárs magyar drámát célozza meg. A színházban rendezett irodalmi estjeiknek, író-olvasó találkozóiknak gyakran résztvevői drámaírók vagy drámát is író alkotók. A Bárka gyakori szerzője, rendszeres munkatársa, a színházban dramaturgként dolgozó Zalán Tibor költő, aki kortárs magyar drámairodalomnak is egyik legjelentősebb alkotója, s akinek több darabját is bemutatta a színház az elmúlt években. A Bárka műhelyében készült el 2014-ben, a költő 60. születésnapjára, Fekete Péter igazgató és a Bárka főszerkesztője, Elek Tibor szerkesztésében, a Zalán Tibor szín-játékai a Békéscsabai Jókai Színházban című, színháztörténeti jelentőségű kötet, amelyben a Jókai Színház kiadta hat itt bemutatott darabját, színpadi átiratát.
Ritka, épp ezért példamutató a színház és a kortárs magyar irodalom azon szimbiózisa, együttműködése, amely Fekete Péter igazgatása alatt megvalósult Békéscsabán. Az igazgató továbblép, kívánjunk neki hasonlóan eredményes munkát új megbízatásában, de tudjuk, hogy azért velünk is marad, s mindazok maradnak, akik ezt a szimbiózist működtették, ezért reménykedhetünk, hogy az öröksége ebben a tekintetben is továbbvihető.
