Lou Jeunet a Belle epoque izgalmas alkotójáról, a kor erkölcsei ellen lázadó Marie de Regnier-ről forgatta első nagyjátékfilmjét, amely a 19. század végének pezsgő irodalmi életében játszódik Párizsban.
Jeunet kamerája egy nő kiteljesedésének ívét ábrázolja: hogyan éli meg vágyait, hódítja meg szerelmét, veszi saját kezébe a sorsát. Az író Henri de Regnier beleszeret Marie de Herediába, akinek a költő és megszállott fotós, Pierre Louys is csapja a szelet. Bár Marie Pierre-be szerelmes, amikor Henri megkéri a kezét, biztos egzisztenciája miatt mégis őt választja. Pierre Algírban új szeretőjével és modelljével, Zohrával vigasztalódik, de mikor visszatér, Marie nyomban felkeresi, és szenvedélyes viszonyba kezdenek. Légyottjaik alatt Pierre erotikus fotókat készít Marie-ról, aki egyre bátrabban merül el saját teste, szexualitása és intellektusa megismerésében és kifejezésében.
A fotózásokon Marie modellből alkotótárssá válik, egy ponton maga is kezébe veszi a gépet ? az első Kodak dobozkamerák egyikét ?, s bár Pierre nem engedi, hogy őt fotózza, Marie lázadása lenyűgözi. Jeunet filmjében Pierre, aki nem hisz a szerelemben, csak a testi vágyban, végül éppen a közös alkotás révén szeret bele Marie-ba, aki nem hajlandó csupán a vágy tárgyának szerepében megmaradni.
Jeunet, aki a Frankofón Filmnapokra érkezett Budapestre, az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy először jár Magyarországon, és nagyon örül, hogy felfedezheti a szecessziós épületekkel teli várost.
Filmjének fontos ?néma" szereplője a Kodak dobozkamera. ?Régi kamerákat használtunk, szerettem volna bemutatni, hogyan készültek akkor a fényképek. Látjuk, hogy Pierre hogyan választja meg a fényt, hogyan állítja be a képeket, és hívja elő őket" ? mesélte Jeunet. Mint mondta, a filmben látható kamerákat interneten vásárolták. ?Megható volt a korabeli, régi gépekkel dolgozni."
A kamera, mint egy festő ecsetje, a személyes és művészi önkifejezés eszközévé válik, egyfajta szimbólummá. ?A fotók pózai ritmust adnak a filmnek, kortárssá teszik, a szereplők a saját testüket használják fel arra, hogy művészi alkotást hozzanak létre" ? magyarázta Jeunet, hozzátéve, hogy a mindennapi életben őt is sok fotós veszi körül. ?Egészen elképesztő, ahogy dolgoznak, szerettem volna ezt bemutatni nagy vásznon."
Mint mondta, Pierre és Marie fényképeiben az érdekelte, hogy valójában ki is volt ezeknek a képeknek az alkotója, hiszen Pierre kezében volt a kamera, de Marie volt az, aki pózolt, és ő akarta, hogy a férje lakásában is fotózza le a szeretője. ?Ez a négy év, amit Pierre és Marie együtt töltenek ebben a kapcsolatban, örökre megmarad a fotóknak köszönhetően" ? fűzte hozzá.
Jeunet komoly kutatómunkát végzett, korabeli dokumentumok, levelezések és fotók alapozták meg a film forgatókönyvét, amelyet Raphaelle Desplechinnel írt. ?Bár Marie levelei nem maradtak fenn, Pierre minden nap írt fivérének, aki Kairóban dolgozott diplomataként, és részletesen beszámolt neki a Zohrával és Marie-val való kapcsolatáról. Szerintem ő volt a világ legnagyobb grafománja" ? mesélte a rendező.
A kapcsolatuk folyton változik, az elején Pierre még nem áll készen Marie szerelmére, de ahogy megismeri, ráébred, milyen erős személyiség, mekkora képzelőereje van, és beleszeret. Marie verseiből, amelyeket Pierre-nek ír, a férfi számára szintén egy egyenrangú társ szólal meg. Ezt a megismerési folyamatot akartam bemutatni" ? mondta el.
A Pajzán kíváncsiság intim hangulatát hangsúlyozza, hogy a legtöbb jelenetet szűk szobabelsőkben forgatták. ?Szándékosan babaházként jelenítettem meg az egész filmet, van is benne egy jelenet, amelyben egy babaház szerepel, és számomra a film vége is olyan, mintha egy babaházból lépne ki Marie első könyve megjelenése után egy párizsi körútra" ? mondta a rendező.
A film zenéjét Arnaud Rebotini jegyzi, aki elektronikus zenei világot teremtett a korabeli hangulat köré, elemelve a történetet a 19. század végétől. ?Sokat dolgoztunk Rebotinivel, hogy Debussy dallamait elektronikus zenévé alakítsuk. Debussy egyébként Pierre egyik barátja volt. A forgatás jeleneteiben zongorán szólalt meg Debussy, és később erre az alapra komponálta az elektronikus zenét Rebotini" ? idézte fel Jeunet.
A rendező jelenleg már új filmjét készíti elő, amely kortárs történet lesz. ?Egy idős színésznő visszatéréséről szól majd: hogyan tudja feldolgozni, hogy a plakátokról egy öreg arc köszön vissza rá. A múló idő és a szépség kérdésével foglalkozik majd" ? mondta.
A Pajzán kíváncsiság idén nyáron kerül a magyar mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.
MTI
