Tavaly nyitotta meg kapuit a Forrás Galéria a művészetkedvelő közönség előtt ? mondta el Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki hozzátette: a kiállítótér a Kárpát-medence kortárs művészeit mutatja be. Véleménye szerint a komplex és egész életpályákat bemutató kiállításokkal is meg lehet erősíteni a képzőművészetet. ?A külhoni művészet mindig is a magyar része volt, páratlan a gazdagság, mellyel szembesülünk, a bőség zavarával küzdünk a következő tárlat kiválasztásánál.?
Sipos László Kolozsváron született, 1969 óta állít ki. ?Életútja híven tükrözi a külföldre szakadt magyarság sorsát.? Nem maga választotta az életterét, a diktatúra jelölte ki a számára, de ezt a maga javára tudta fordítani, művei európai galériákba is eljutottak. ?Magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait? ? idézte Sipos Lászlót Szász Jenő. Művészetében a magyar motívumok, az archaikus világszemlélet, a jelekkel közvetített tudás ma is érvényesen szól a magyarság lehetőségeiről.
Hoppál Péter szerint a színes vásznak, a szépen megmunkált felületek, a vonalak, a színes foltok felületi gazdagságukon túl másról is beszélnek: a korról, és arról a kézről, mely alkotta őket. Sipos László még friss és korábbi munkáit láthatjuk, 45 év lenyomatait, ezek az évek pedig nem voltak viharoktól mentesek. A kolozsvári identitás meghatározó munkáiban, Sipos László képei egy másik világba vezetnek. ?Minden művészeti alkotás túlmutat önmagán, a mű leválik alkotójáról, de nem elválasztható tőle. Sipos ismerősei szerint egy részlet, szimbólum kijelölésével teremt hangsúlyokat, saját világot.?
Az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar képzőművészet alkotásait elfelejtette a magyar kultúra részévé tenni, a kánonba való bekerülés elmaradt, de ezen ismeretek nélkül nem beszélhetünk egységes és magyar képzőművészetről ? mondta Hoppál Péter.
