Mikos Ákos rádióriporter köszöntötte a szép számú közönséget a Nemzeti Színház felső emeleti Kaszás Attila termében, és megemlítette, hogy alkalmanként a jelen esetben vendég Szentmártoni is betöltötte a kérdező-műsorvezető tisztét. Így egy korábbi alkalommal Végh Attila költővel ő beszélgetett. Magát is jellemezve Szentmártoni János szerint a költő szeret elvonulni, megtalálni a belső békét, de szüksége van visszajelzésre, ki kell mozdulnia - erre szolgálhatnak a sorozat estjei, melyet minden hónap harmadik szerdáján láthat a közönség. Első versként a lányáról szóló Szerda című költeményt hallhattuk Tóth László színművész előadásában. ?A család emberileg nagy tapasztalat? ? mondta el a költő, akinek e témában, és még egyetemista korában született Anna lányáról jelentős versei szólnak. Szentmártoni Anna egy másik művészeti ágban jeleskedik: táncol, amit ?Lélegzet? című produkciójában láthattunk.
Kivetítőn sorakozó fotók adták a további témákat kezdve a külvárosi, de szerető családban felnőtt fiúról, akit nővérei is támogattak első írásai megszületésekor. Egy Somogyi Győző festőművésznél tett látogatáson lovakkal készült fotó kapcsán pedig megtudhattuk, mindig volt és van kutya a háznál, Szentmártoni János szereti az állatokat, biciklizik, a fociról egy térdsérülés miatt le kellett mondania.
Az irodalomhoz végül kanyarral került közel, kereskedelmi szakközépiskolába ment, viszonylag későn szerette meg az olvasást, és nem rögtön a középiskola után került az egyetemre. Tarján Tamás irodalomtörténész egyik meghívottként idézte fel egykori tanítványát, aki nála írta szakdolgozatát. A visszaemlékezést élő verselemzéssel egészítette ki a professzor a ?Befejezhetetlen vers önmagunk állásáról? című költeményből. Szerinte Szentmártoni költészetére a ?spleenes dinamika? jellemző.
Láthattunk még fotót a kiránduló, utazó költőről, aki Iszkázon, Nagy László szülőfalujába minden évben elzarándokol, később következett a nagyvilág, az amerikai, ausztrál kontinens, ide már az Írószövetség képviseletében jutott el a költő, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöki tisztét is betölti. Mint egy kérdésre elmondta, nehezen lehet egyeztetni az alkotást a szervező tevékenységgel, de úgy érzi, mára sikerült egyensúlyba hoznia a kettőt.
Barátaival szokott verseket szavalni klasszikusoktól órákon át, szeret főzni és szakácstanfolyamot végzett, azzal a haszonnal, hogy négy-öt félére képes figyelni, amit ételkészítés közben is kell. Dalszöveget írt kamaszkorában, most Cseh Tamás nyomdokain a Furcsa vendég zenekar zenésíti meg verseit, akik tavaly a kapolcsi Művészetek völgyében debütáltak, és erre az előadásra is eljöttek. Furcsa vendég, Füttyös és Szalmaszál című dalaikat hallhattuk az esten. Szóba került még a Magyar Napló irodalmi lapnál eltöltött tíz év, illusztrálva egy szüreten készült fotóval Oláh János és Bíró Gergely társaságában, valamint a költővel egy utcában felnőtt Kirják Miklós festőművész, aki Szentmártoni portéját is megfestette.
Csanda Mária
