Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a magyar városokat, amelyek pályáznak a címre. Tartsanak velünk, elsőként irány Tokaj!
?A messzi vidékekről felénk tekintő ember szemét a Nagy-Kopasz, térképi nevén: Tokaji-hegy ragadja meg? ? olvashatjuk a város honlapján, ahol kiderül: Tokaj környéke volt honfoglaló őseink első szállásterületeinek egyike. Anonymus így mesél erről: A honfoglalók előtt az előőrs vezérei, mikor megpillantották a hegyet, versenyt hirdettek. Felérve megállapították, nincs ellenség, s rácsodálkozva a vidékre, megszerették azt. Nem csoda, hogy rögtön lovat áldoztak, áldomást ittak, s megittasodva ünnepeltek. Legalább is így tudta elképzelni Anonymus.
Különös látogatók egy különös helyszínen
Azóta pedig a Tokaj-Bodrogzug természetvédelmi terület, a Hegyalja szőlőültetvényei és települései a világörökség részei. A hegy az óváros fölé magasodik, mint egy védelmező nagyapa, és a két folyóval: a Tiszával és a Bodroggal együtt körbeöleli Tokajt ? amely borairól és különleges látványáról lett híres. ?Tokaj neve összeforrt a borral. Ma már a kettő egymástól elválaszthatatlan. Tokaj ismertségét, világhírnevét, nemzeti himnuszunkba történt bekerülését, a világörökség részévé válását kétségtelenül a bornak köszönheti. Ugyanakkor Tokaj egyszerre tud lenni misztérium, csoda és valóság, ihlettel, érzésekkel és hagyományokkal gazdagon megáldott föld? ? állítják a város oldalán, és ezt alá is támasztják azzal, hogy számos szakrális, kultikus és mágikus mítosz, mese, monda és legenda fűződik hozzá a néphagyomány szerint. A Tokaji-hegy keletkezését például az óriások (Titánok) harcával magyarázza a mítosz, de utalnak mondák arra is, hogy a hegy tetején boszorkányok gyűléseztek, míg a mocsarakat, lápokat lidércek és tiszai tündérek népesítik be.
Arra nincs bizonyítékunk, hogy boszorkányok, lidércek és tündérek valóban megfordultak-e a vidéken, az azonban biztos, hogy számtalan híres ember neve fűződik Tokajhoz. Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét, itt született Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, Záborszky József karmester, zenetanár, zeneszerző és Bán Ferenc építész is. Írók és költők is megfordultak erre. Egy rövid ideig itt élt Balassi Bálint, valamint Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor. Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét töltötte Tokajban, és a táj hihetetlen hatással volt költészetére. Tokaj azonban nemcsak a több száz évvel ezelőtt élt írókra, költőkre volt nagy hatással. Ha már az irodalomnál tartunk, ki kell emelni a Tokaji Írótábort is, amely szerves része a város kulturális életének.
Az irodalom egyik fővárosa
A Tokaji Írótábor évtizedek óta a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvénye. Először 1972-ben adott otthont Tokaj a nyári írótalálkozónak, idén pedig már 45. alkalommal gyűltek össze az alkotók eszmét cserélni.
Mirtse Zsuzsa író, költő így írt a városról és a találkozóról a Litera.hu oldalán: ?Van egy történelmi város két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, amely sokáig kiváló borairól volt leginkább híres, majd' fél évszázada pedig az írótáboráról is. Ez utóbbi olyan esemény, amelyet fejben tart a betűvető és -arató ember, s már év elején egyre többen írják be valóságos naptárukba is Kisasszony havának legfontosabb irodalmi eseményét: az írótábort. Mert Tokaj életérzés. Nem pihentető, nagyon fárasztó, de ott valahogy máshogy fáradt az ember. Ott valahogy minden más.?
?Elmondom, miért muszáj jövőre is eljönnöm Tokajba. Mert idén megint nem tudtam felmenni a hegyre, hiába hoztam magammal túraszandált. Nem tudtam végigszámolni, hány templomtorony böködi az eget ? igaz, így is láttam sokat, de én mindet szeretném. Nem tudtam elsétálni oda, ahol a Bodrog és a Tisza összefolyik, pedig ott biztos valami nagyon-nagyon fontos dolgot érezhet meg a lélek abból, amiről hirtelen nem is tudom, hogy micsoda, de hogy fontos és titkos dolog, az nem kérdéses a számomra. Nem ettem éjszaka Tokaj főterén kürtőskalácsot, nem sétáltam eleget a girbegurba utcácskákon. Nem tudtam minden szekcióra beülni, mert párhuzamosan zajlottak ezek az események, az emberi test duplikálása pedig a tudomány jelen állása szerint még nem kivitelezhető. Ilyenkor bánom ezt. De jövőre pótolom, amit csak lehet, fogadkozom? ? így búcsúzott idén Mirtse Zsuzsa az írótábortól.
Aktuális programokat is ajánlunk:
Az irodalom mellett azonban a színházkedvelők is felkereshetik a várost, hiszen a Tokaji Fesztiválkatlan minden évben változatos programokkal várja az érdeklődőket. A Tokaji Fesztiva?lkatlan Kelet-Magyarorsza?g legu?jabb és legnagyobb rendezve?nyhelyszi?ne, a szezonálisan működő kültéri nagyszínház nézőtere mintegy 2580 fő befogadására alkalmas. A két játszóhelyen ? a Nagyszínházban és a Teátrumban ? 2017. május közepétől szeptemberig a legváltozatosabb műfajú produkciókkal ? többek között musical és táncelőadásokkal, koncertekkel, kamaraelőadásokkal, humorestekkel készülnek.
Itt mutatják be augusztus 26-án a Robin Hood című musicalt a Tokaj Fesztiválkatlan főszínpadán. A musicalban feldolgozott legenda méltán a világ egyik leghíresebb története, hiszen olyan örök emberi értékekről szól, mint a hazaszeretet, hűség, az igazság keresése, szabadságvágy, melyek mindenkor, minden időben érvényesek. A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, ugyanúgy, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem. A darab rendezője és zeneszerzője Szomor György.
Szintén itt látható A Seasons of Life ? Az élet évszakai szeptember 1-jén. Vágy, virtus, szerelem, féltékenység, bánat, kísértés, vagyis az élet maga a néptánc tükrében. Erről szól a Seasons of Life, azaz Az élet évszakai című egész estés folklórshow. A kétrészes előadás az emberi élet legfontosabb eseményeit helyezi a középpontba, kultúránk jeles napjain keresztül mutatja be azokat. A tavasz és a húsvét köszöntését, Szent Iván éjjelét, a nyári kenyérszentelést, a menyegzői szokásokat éppen úgy, mint a szüreti mulatságokat, az ősz ünnepeit és a karácsony meghittségét. Mindezt levetítve törékeny, ám sokszínű életünkre. A produkció ezzel együtt teljes képet alkot a Kárpát-medence néptánc kultúrájáról. A Dance Alliance Entertainment a nagymúltú néptánc műhelyek ? a székesfehérvári Alba Regia, a salgótarjáni Nógrád, és a miskolci Szinvavölgyi Táncegyüttes közreműködésével hívta életre az egyedülálló, izgalmas táncelőadását. Muha Csaba producer ötlete alapján a produkció színpadra állításában közreműködik ifjabb Csoóri Sándor zeneszerző, a Budafolk Band vezetője és Novák Péter színész, énekes. Koreográfus: Rémi Tünde és Appelshoffer János, a Magyar Táncművészeti Egyetem Harangozó-díjas mesterei.
A legendás énekes, Sztevanovity Zorán koncertje zárja szeptember 2-án a Tokaj Fesztiválkatlan nagyszínpadi programját. Zorán a magyar zenei élet egyik legnagyobb, a mai napig aktív, folyamatosan koncertező legendája. Rengeteg közkedvelt, hangulatos, fülbemászó dal fűződik hozzá előadóként és zeneszerzőként egyaránt. Hiszen ki ne ismerné az Apám hitte című nosztalgikus balladát, melyet testvérével, Dusánnal írtak édesapjuk emlékére, vagy akad-e ? korosztálytól függetlenül ? olyan magyar zenekedvelő, aki ne dúdolta volna még a melankolikus A szerelemnek múlnia kell jól ismert dallamát egy-egy csalódás után. Az idei nyárutón, 2017-es turnéja egyik állomásaként, szeptember 2-án este a Tokaj Fesztiválkatlanban romantikus-emlékezős dalaihoz tökéletesen illő helyszínen, a csillagos ég alatt ad koncertet.
Mikor derül ki, mely város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet?
A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat benyújtási határideje december 20-a. Várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett tárcaközi bizottság, valamint a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a beérkezett pályázatokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A második körben a továbbjutó városoknak részletesebben kell kifejteniük konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.
A pályázati részvételről eddig Tokaj mellett Debrecen, Veszprém, Eger, Gödöllő, Győr, Szombathely és Székesfehérvár döntött.
Forrás: Kultúra.hu/tokaj.hu/Wikipédia/MIT/fesztivalkatlan.hu
