Aki feltalálta a rendezői változatot – Sir Ridley Scott 85 éves

Film

November 30-án ünnepli születésnapját Sir Ridley Scott brit rendező, napjaink egyik legsikeresebb és legtermékenyebb alkotója.

Apja a brit haditengerészet kötelékében szolgált, így a család folyamatosan költözködött, csak a második világháborút követően tértek vissza Angliába. Ridley díszlettervezőnek tanult, majd a BBC-nél kezdett dolgozni, ahol a Z Cars című tévéfilmsorozatot rendezte. 1968-ban saját produkciós irodát alapított, egyik üzlettársa öccse, a szintén rendezői pályát választó Tony Scott volt.

Sikeres tévésorozatok és reklámfilmek után 1977-ben műfajt váltott, s a Párbajhősök című játékfilmjével elnyerte a cannes-i filmfesztivál első filmes rendezőjének járó díjat. Következő filmterve a Trisztán és Izolda lett volna, de a George Lucas rendezte Csillagok háborúja sikere láttán elvetette az érzelmes középkori történetet, és egy vérbeli űrhorror mellett döntött.

A nyolcadik utas: a halál (Alien) az 1979-es év egyik legnagyobb sikere, kultuszfilm lett, és rendezőjének is meghozta a világhírt.

Az angol cím egy rendkívül agresszív és szinte elpusztíthatatlan idegen életformára utal, amely egy futurisztikus, sivár űrhajó belsejében végez sorra a legénység tagjaival. A filmnek több folytatása készült, regények, képregények, videójátékok sorozata követte. Az Alien után egy másik legendás sci-fit forgatott, de a Szárnyas fejvadász, mivel a stúdió utasítására a befejezést át kellett írnia, akkor nem keltett különösebb feltűnést, a pénztáraknál inkább bukásnak számított. A később videón forgalomba hozott rendezői változat azonban (ami miatt Scottot e fogalom feltalálójaként emlegetik) a rajongók kedvence lett, és ma már mesterműként tartják számon.

A különleges vizuális világot teremtő rendező a reklámfilmekkel sem szakított,

egy nyilatkozata szerint több mint 2700 reklám munkálataiban vett részt.

Az Apple MacIntosh személyi számítógép 1984-es, orwelli hangulatot idéző reklámja a műfaj klasszikusának számít.

1991-ben újabb műfajban próbálta ki magát, s a Susan Sarandon és Geena Davis főszereplésével készült Thelma és Louise című, sokak szerint feminista road movie, amely Brad Pittet is elindította a pályán, meghozta számára az első rendezői Oscar-jelölést.

Az 1492 – A paradicsom meghódítása és a GI Jane azonban nem talált kedvező fogadtatásra, így Scott a következő időszakban jobbára produceri munkájára összpontosított, testvérével olyan sorozatokat jegyzett, mint a Gyilkos számok és A férjem védelmében.

A hallgatás évei után az ezredfordulón ült újra a rendezői székbe. A történelmi témájú, a Ben Hurral és a Spartacusszal egy sorban emlegetett

Gladiátor 12 jelölésből öt Oscar-díjat kapott, s elhozta a legjobb filmnek járó aranyszobrocskát is.

Ezután leforgatta A bárányok hallgatnak című thriller folytatását, de a Hannibál a nyomába sem ért az első résznek. A csorbát a Sólyom végveszélyben című, szomáliai háborús drámával köszörülte ki, amelyért harmadszor jelölték a rendezői Oscarra.

A keresztes háborúk korában játszódó Mennyei királyság 2005-ben közönség elé került változatával annyira elégedetlen volt, hogy saját, rendezői verzióját is megjelentette. Újra Russell Crowe-val dolgozott a Bor, mámor, Provence című romantikus moziban, a fajsúlyos, megtörtént eseményeken alapuló Amerikai gengszter című krimiben és a Robin Hood 2010-es feldolgozásában.

2012-ben készítette el az Alien előzményfilmjét, a Prometheust, öt éve pedig az Alien: Covenant című újabb résszel jelentkezett. A rendkívül látványos alkotások vegyes fogadtatásban részesültek, de kereskedelmileg sikeresek voltak. Közben 2013-ban Cormack McCarthy regényéből rendezett thrillert A jogász címmel, a következő évben a bibliai témájú Exodus: Istenek és királyok került ki a keze alól. 2015-ben Andy Weir regénye nyomán született a hét Oscar-díjra, köztük a legjobb filmre jelölt Mentőexpedíció.

A Marson rekedt űrhajós megmentéséről szóló, Golden Globe-díjas filmet szinte teljes egészében Magyarországon forgatták.

A NASA központjául a Bálna, a kínai űrközpontként a Müpa, a kaliforniai Sugárhajtási Laboratóriumként a Hungexpo épülete szolgált helyszínnek.

2017-ben mutatták be a szintén nálunk forgatott, sci-fi klasszikussá vált Szárnyas fejvadász folytatását, amelynek munkálataiban producerként vett részt.

Ugyanabban az évben forgatta A világ összes pénze című thrillerét, amely az olajmilliárdos Jean Paul Getty unokájának 1973-as elrablását vitte filmvászonra. A bemutató előtt azonban nem várt nehézséggel találta magát szemben: a szinte teljesen kész alkotásból ki kellett vágni a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey valamennyi jelenetét, ezeket Christopher Plummerrel vették fel újra, akit Oscar-díjra jelöltek.

Az utóbbi években olyan tévéfilmsorozatban vállalt produceri szerepet, mint a Terror vagy A farkas gyermekei című sci-fi széria. 2021-ben mutatták be a mozik a Gucci olasz divatház történetét feldolgozó alkotását, valamint Az utolsó párbaj című, valós alapokon nyugvó történelmi filmdrámáját, amelyeket rendezőként és producerként is jegyez. Egyik legutóbbi munkájaként az Agatha Christie történetéből készült, Halál a Níluson című krimi munkálataiban vett rész producerként. Jelenleg is folynak a Napóleonról forgatott filmje posztprodukciós munkálatai.

Scott a Golden Globe-, a BAFTA- és az Emmy-díj büszke tulajdonosa, életművéért több kitüntetést vehetett át. 2003-ban II. Erzsébet brit uralkodó lovaggá ütötte az angol filmiparért tett szolgálataiért, így kijár neki a Sir megszólítás. 2015-ben az amerikai filmakadémia tagja lett, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát, 2018-ban elnyerte a Brit Filmművészeti és Televíziós Akadémia (BAFTA) tagságát.

Nyitókép: Sir Ridley Scott brit filmrendező. Fotó: AFP/Justin Tallis