Az 1896-os, eredeti állapotába helyreállított szegedi Móra Ferenc Múzeum megújult állandó és izgalmas időszaki kiállításokkal nyitotta újból kapuit augusztus közepén. A felújítás kiterjedt a múzeum mögött álló várra is, ahol látványos várostörténeti időutazáson vehetnek részt a látogatók.
Móra Ferenc régészként dolgozott az egykori Közművelődési Palotában, Tömörkény István után ő vette át az igazgatói széket. Később róla nevezték el az intézményt, amely most izgalmas, 21.századi kiállítással adózik névadójának. Vészits Andrea kurátor – az író unokája – és Zöldy Z .Gergely látványtervező Móra Ferenc természethez való meghitt viszonyát állították a középpontba.
Mintha egy elvarázsolt erdőben barangolna a látogató, ahol minden lépésnél titkos felfedeznivaló kerül a szeme elé, mely természetesen kapcsolódik az író életéhez vagy műveihez. Képzőművészet és irodalom szorosan összefonódik, interaktív játékok, különleges kiállítási tárgyak örvendeztetik meg az ifjabb és idősebb látogatókat egyaránt.
A klasszicista múzeumépület másik megújult állandó kiállítása Folyónk és földje címmel a Tisza és az Alföld élővilágával ismerteti meg a látogatókat. A szegedi születésű természetfotós, Máté Bence lélegzetelállító fényképei illusztrálják a tárlatot, mely a gyógynövényektől a tiszavirágon át a gazdag vadvilágig széles ismeretanyagot közvetít látványos, interaktív formában.
Száraz lábbal átkelhetünk a csörgedező digitális patakon. Megsimíthatjuk a vadállatok szőrét, megtudhatjuk, milyen szerszámmal szüretelték a kamillát, örömmel merülhetünk el a szobányi természetben. A kiállításhoz kapcsolódó, vadonatúj interaktív foglalkoztatóteremben a madarak csodás világával ismerkedhetünk meg.
A múzeum újranyitását két időszaki kiállítás is kíséri. Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúja vendégeskedik a Móra Ferenc Múzeumban, de Munkácsy y nagyszerű festményének, a Honfoglalásnak keletkezéséről, szegedi vonatkozásairól és más érdekességeiről is rengeteg információt szerezhet a látogató.
Lészen ágyú! – ígérte Gábor Áron 1848. november 16-án, és ahogy az ismert népdalból tudjuk, ígéretének eleget is tett. Irányítása alatt körülbelül 70 löveg készült, melyeket a szabadságharcban használtak a honvéd seregek. Ebből mindössze egyetlen darab maradt fenn az utókornak. A sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum féltve őrzött ereklyéje a múzeum felújítása miatt a budapesti Hadtörténeti Múzeumban vendégeskedik, így juthatott el Szegedre is más '48-as ereklyékkel együtt.
Nem is gondolnánk, hogy a már életében is elismert és kedvelt festőóriásnak, Munkácsy Mihálynak a Parlamentbe tervezett, Honfoglalás című festménye mennyi ellenérzést keltett kortársaiban. Az első elkészült változat sikertelen fogadtatása után Munkácsy átdolgozta alkotását, melynek szénvázlatát a szegedi múzeum őrzi, s melyet a kiállításon meg is tekinthetünk.
A történelmi mű hiteles ábrázolásához modellkereső útra indult a művész 1891-ben egy fényképésszel együtt. Az alföldi régióból, Szeged környékéről számos modellfotó került elő, melyeknek egy részét az elkészült festményen is beazonosíthatjuk csakúgy, mint a festő feltétlen híveit. Például Jókai Mór portréja is visszaköszön Árpád seregéből.
A megújult múzeum vadonatúj tetőkilátóval is gazdagodott. A tetőre két oldalon is feljuthatunk, hogy a szegedi panorámában gyönyörködhessünk.
Az egykor dicső szegedi vár az árvíznek esett áldozatul, de nem a megáradt folyónak, hanem az azt követő építési láznak. A vár ellenállt a víz hatalmának – a lakosság nagy része ide menekült a megáradt folyó elől –, de aztán az összedőlt épületek újjáépítéséhez építőanyagként szolgált, így majdnem teljesen megsemmisült. Az egykori Mária Terézia kapu egy részlete maradt meg csupán, melyet felújítottak és interaktív várostörténeti kiállítást alakítottak ki benne. Idővonalon követhetjük végig a legfontosabb eseményeket, a digitális képernyőkön a történelmi személyek élete, szegedi kötődése is megismerhető.
A várostörténet izgalmas epizódjaival – a boszorkányperekkel, a betyárüldözéssel, valamint az 1879-es nagy árvízzel – részletesen is megismerkedhetünk. Sőt akár azt is megtudhatjuk a digitális máglya segítségével, hogy bennünket elítéltek volna-e vagy sem egy boszorkányperben.
Nyitókép: Móra rengeteg.
