NFT-k, Banksy és az ázsiai vásárlók forgatták fel a műkereskedelmet, amelyet természetesen a Covid is rendesen befolyásolt.

Nem indult jól a műkereskedelem idei éve: a koronavírus-járvány okozta év eleji lezárások miatt számtalan művészeti vásárt töröltek vagy későbbre halasztottak. A 2020-as évhez hasonlóan az aukciókat az internetre helyezték át, jelentősen csökkentve a kínálatot, de a keresletet is.

Ugyanakkor fundamentális változások is történtek idén a piacon. Márciusban a patinás aukciósház, a Christie’s először kínált eladásra NFT-t (nem helyettesíthető tokent). A digitális művész Beeple (más néven Mike Winkelmann) Everydays: the First 5000 Days című, csak online elérhető alkotásának kikiáltási ára mindössze 100 dollár volt. Az aukciósház most először fogadott el kriptovalutában történő fizetést is. A lassú kezdés után az utolsó pillanatban az ajánlatok 60,2 millió dollárra (díjakkal együtt 69,3 millió dollárra) emelkedtek, végül Vignesh Sundaresan kriptovállalkozó „vitte haza” a műkincset.

Ez az eladás rendkívül élénkítő hatást gyakorolt ​​az NFT-k piacára: a Sotheby’s-nél 11,7 millió dollárt fizettek a CryptoPunk 7523-ért (2017), 6,6 millió dollárt egy másik Beeple-ért a Nifty Gateway-en keresztül, majd novemberben újra a Christie’s-nél 28,9 millió dollárt Beeple Human One című generatív szobráért (2021).

És az NFT-piac még csak most indul be igazán.

Látványos volt az ázsiai eladások növekedése is: egy új generáció lépett be a piacra, amely elsősorban a kortárs képzőművészetet értékeli, és a legmenőbb fiatal művészek munkáit keresi. Októberben a Sotheby’s hongkongi egységénél Loie Hollowell, Jadé Fadojutimi és Joel Mesler munkái keltek el jóval a várt összegek felett. Ugyanez az őrület volt tapasztalható a következő héten a Frieze Londonban is, amikor az ázsiai vevők Fadojutimi, valamint más új nevek, például Cinga Samson, Oli Epp és Trey Abdella alkotásait vették meg várakozásokon felüli összegekért.

A Sotheby’s írta az év harmadik legnagyobb sztoriját: 18,6 millió fontot (25,4 millió dollárt) fizettek Banksy Love is in the Bin (Szerelem a kukában) című, 2018-as műalkotásáért, amely félig ledarálása előtt még a Girl with a Balloon (Lány léggömbbel) nevet viselte. A vásárló szintén ázsiai volt.

A Banksy-alkotás története szépen reprezentálja az idén tapasztalható változásokat: az ázsiai vásárlóerő növekedését, a kriptopénzekkel és az alternatív valutákkal vagyonokat szerzők növekvő befolyását, illetve a művészeti piac átrendeződését. Mert ne legyen kétségünk: ez a vásárlás hekk volt, amelyre a vevő bizonyára befektetésként tekint, a mű pedig valószínűleg egy magánmúzeum vonzerejét növeli majd.

Az eset megkérdőjelezi a művészet érvényesítésének egész szerkezetét, hiszen egy, a hagyományos művészeti intézményrendszer által nagyrészt figyelmen kívül hagyott művész alkotása ugyanazt az árat érte el, mint mondjuk Picasso Homme et enfant (1969) című műve, amely 24,4 millió dollárért kelt el októberben a Sotheby’s pop-up aukcióján a Las Vegas-i Bellagióban. Az eladás nagyon emlékeztet a három évvel ezelőtti KAW-jelenségre, amikor egy másik utcai művész munkái keltek el 14,8 millió dollárért a hongkongi Sotheby’s-nél. Úgy tűnik, a trend folytatódik.  

A cikk a The Art Newspaper írása alapján készült.

Nyitókép: The Art of Banksy. Fotó: Shutterstock/Leonard Zhukovsky