Sára Sándor neve, munkássága a filmművészetben megkerülhetetlen. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész olyan emblematikus művek operatőre volt, mint a Szinbád, a Sodrásban, az Apa, de a sort hosszan folytathatnánk. Összeállításunkban azonban olyan alkotásokat – dokumentum- és játékfilmeket egyaránt – válogattunk össze, amelyeket Sára Sándor rendezőként jegyez. A cím ugyan folytatódhatott volna azzal, hogy „…amit mindenképpen érdemes megnézni”, de ez voltaképpen mindegyik művére igaz, így álljon itt csak egyszerűen 5 film Sára Sándortól.
Cigányok
Sára Sándor 1963-as rövid dokumentumfilmje a rendező második „majdnem” önálló alkotása volt, operatőrként Gaál István dolgozott vele. A film elején olyan újságrészleteket láthatunk, amelyek erősítik a témaválasztás aktualitását. A hatvanas évek elején kezdődött az a – hivatalos politika által támogatott – folyamat, melynek lényege a cigányok többségi társadalomba való beilleszkedése, asszimilálása volt. Életkörülményeik javításával, iskoláztatással, munkalehetőségekkel igyekeztek segíteni ebben az ellentmondásos törekvésben: a cigányokat nem tekintették nemzetiségnek, de a társadalom egészére vonatkozó célként jelölték ki az előítéletek megszüntetését. Sára Sándor filmje összhangban van a politikai törekvéssel, csak sokkal inkább mondható őszintének.
Vízkereszt
Az 1967-ben forgatott, mindössze 12 perces Vízkeresztben szintén a kor egy érzékeny témája elevenedik meg. Sára Sándor hatalmas erejű képekkel tudta kifejezni azt, amit hazáról, magyar sorsról, történelemről, az egyszerű emberek életéről gondolt, egyenesen a táj lírája szól a nézőhöz. A Vízkereszt a tanyavilág emberihez vezet el, ahova az Universitas együttes elviszi a címadó Shakespeare-darabot. Már csak a hatalmas, hófútta, holdsütötte képsorokért is érdemes megnézni a filmet.
Feldobott kő
Az 1968-as Feldobott kő Sára Sándor első nagyjátékfilmje volt, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Az önéletrajzi ihletésű alkotás egy falusi vasutas fiának történetét meséli el. Pásztor Balázs filmrendező szakra jelentkezik az ’50-es évek elején, de nem veszik fel, mivel édesapját egy jelentéktelen szabálytalanság miatt bebörtönözték. Földmérő lesz, munkája során sok vidéket jár be, rengeteg emberrel találkozik. Barátságot köt egy menekült görög partizán házaspárral, a téeszesítés idején egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgozik, közelről megismeri a hatalom cigányokkal szemben tanúsított megalázó bánásmódját. Rendezőként első filmjét az ezek alatt az évek alatt megismert emberek történetének bemutatására szenteli. Sára Sándor a kor tabutémáit feszegette: filmje szól az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák küzdelmeiről, a zárójelenet pedig egy rendkívül erős szerzői önreflexió.
Holnap lesz fácán
Az 1977-es vígjáték/szatíra a kádárizmusról rajzol groteszkül valós képet. Egy dunai szigeten játszódik, amely még a térképen sincs rajta. Remek búvóhely lehetne egy ilyen kis terület egy házaspárnak, ám már első fürdésüket megzavarják, onnantól pedig csak egyre rosszabb a helyzet. Megjelennek a kempingezők, tömegesen lepik el a lakatlan szigetet, a romantikus üdülésből bürokratikus, össznépi kempingezés lesz egy sörhasú vezetővel az élen. A fiatalság nudista fürdései, napozása a „rendszer” elleni tüntetésnek, lázadásnak számít, szimbolikus erővel bír.
Könyörtelen idők
Könyörtelen idők című drámáját Sára Sándor 1991-ben forgatta. A történet a második világháború végén kezdődik, amikor a német hadvezetés még egyszer megkísérli megállítani a szovjet csapatokat. Négy magyar közlegény és egy őrmester – a többi magyar katonához hasonlóan – a túlélésben reménykedik, amikor hozzájuk jut egy pecsét, amellyel nyílt parancsot tudnak hamisítani. Kis falvakban igyekeznek átvészelni a háborút, ám az első döntési helyzetnél már nem bizonyul jó módszernek a „lapítás”. Egy gyanakvó bíró kérésére rendfenntartó feladatot végeznek, majd szerepük lesz két fogoly halálában. Az események a visszájukra fordulnak a túlfűtött történelmi pillanatokban. A film a háborún is túlmutató morális kérdéseket feszeget.
Sára Sándor szeptember 22-én, 86 évesen hunyt el. Hét filmjét október 31-ig ezen a linken lehet megtekinteni.
Nyitókép, Sára Sándor, fotó: B. Müller Magda
