Generációk nevelkedtek az immár hungarikummá nyilvánított Magyar Népmese sorozaton, melyet a világhálón 170 országból 134 millióan láttak. Itt készült a legendás Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos. Három Oscar-jelölés és egy César-díj fémjelzi az itt készült nemzetközi produkciókat. Nemrégiben elkészültek a Toldi epizódjai, és közeleg az általuk létrehozott 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ahol augusztus 11–15. között a saját születésnapjukat is méltón megünneplik majd. Terveik között szerepel egyetemi animátorképzés indítása és a Magyar Animáció Háza Múzeum létrehozása.
A Pannónia Rajzfilmstúdió első vidéki stúdiója 1971 nyarán alakult meg Kecskeméten, a most 80 éves Mikulás Ferenc irányításával, aki azóta is a stúdió vezetője. Az első rajzfilmszéria, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Majd a kecskemétiek első nagy sikere a Szabó Szabolcs rendezte Vízipók-csodapók sorozat volt, melyet 46 ország vásárolt meg. A legendás sorozatból 1983-ban mozifilm változat is készült, ami 2019-ben digitálisan felújítva ismét a mozikba került, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon.
A Kecskemétfilm következő nagy sikere a Magyar népmesék több évada volt, melynek gyártása Jankovics Marcell vezetésével 1977-ben kezdődött. „Elsősorban az volt a célunk, hogy korszerű formában megörökítsük azokat a néprajzi és irodalmi értékeket, melyekbe beleszülettünk, hogy közvetítsük a felnövekvő generációk számára is” – nyilatkozta Mikulás Ferenc. A sorozatot – melyet időközben hungarikummá nyilvánítottak – a világhálón azóta 170 országból 134 millióan látták.
1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat, majd az egész estés film, 1987-ben pedig a stúdió felkérésére Jankovics Marcell elkészítette a Mondák a magyar történelemből című szériát.
Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, Mikulás Ferenc nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.
A rendszerváltás után 35 munkatárs privatizálta a stúdiót, és így 1993-ban megalakult a Kecskemétfilm Kft., ahol az ezredforduló után a 3D-s filmek készítése is megkezdődött. Az addigra méltán nagy hírű stúdió számos nemzetközi megbízást is kapott, melyek közül három egész estés film − a spanyol Chico és Rita, az ír Kells titka és a francia–japán Vörös teknős − Oscar-jelölést, a francia Loulou és az elképesztő titok pedig César-díjat kapott.
2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett Kecskemétfilmet Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, és egyedülálló a szakmában, hogy a stúdió kilenc Balázs Béla-díjas munkatárssal büszkélkedhet, akik között rendező, animátor és gyártásvezető is van.
Nemrégiben elkészültek a Toldi-epizódok, és közeleg az általuk létrehozott, immár 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF), ahol augusztus 11–15. között az elmúlt 50 év munkáiból is láthat majd válogatást a közönség, egy kiállítás pedig bemutatja majd az elmúlt 50 év legemlékezetesebb pillanatait.
Az idén 50 éves Kecskemétfilm nagyívű terveket is dédelget: a MOME közreműködésével a Kecskeméti Neumann János Egyetemen animátorképzést indítanak majd, és szeretnék létrehozni a Magyar Animáció Háza Múzeumot is, természetesen Kecskeméten.
Kiemelt kép: Mesék Mátyás királyról
