December 12-én hetvenöt éves Pászthy Júlia operaénekesnő, szoprán, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Egerben született, zenei tanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte. 1970-től 1974-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatója volt, ahol mások mellett Lukács Miklós és Mikó András karmester tanította, évfolyamtársa volt Kincses Veronika és Sass Sylvia. A Zeneakadémián Menotti A telefon című vígoperájával diplomázott, ezt később a televízió is nagy sikerrel mutatta be. Pályája elején több rangos hazai és nemzetközi énekversenyen szerepelt sikeresen: a Bach-énekversenyen harmadik lett, a Kodály Zoltán Énekversenyen második díjat, az oostendei énekversenyen különdíjat nyert. Énekhangjára a zürichi operaház is felfigyelt, előbb a Csárdáskirálynő című operettbe, majd Verdi Rigoletto című operájában Gilda szerepére hívták.
Diplomáját kézhez véve a Magyar Állami Operaház szerződtette,
ahol még főiskolásként lépett először színpadra mint Mozart A varázsfuvola című operájában a három fiú egyike. Első fontos feladatát 27 évesen kapta, Gluck Orfeusz című operájában Eurüdikét formálta meg. Az intézménynek negyedszázadon át volt az egyik legfoglalkoztatottabb lírai szopránja. 1995-től a Zeneakadémia magánénektanára, növendékei közt volt mások mellett a szoprán Baráth Emőke, s több énekverseny zsűritagjaként működött közre.
Számos koncert-, lemez-, tévé- és rádiófelvételt készített – egy nyilatkozata szerint 450 órányi rádiófelvétele van –, a tévé zenés színházának több előadását rögzítették vele. Kortárs szerzők – Ligeti György, Kurtág György, Balassa Sándor, Petrovics Emil, Farkas Ferenc, Jeney Zoltán, Sáry László – operabemutatóin énekelt. Hangját oratórium- és dalénekesként is hallhatta a közönség (Händel: Júdás Makkabeus, Messiás, Mozart: C-dúr és c-moll mise, Haydn: A teremtés és Az évszakok, Beethoven: Missa Solemnis és IX. szimfónia), saját bevallása szerint talán több dalt énekelt, mint operát. A színpadon legjobban Verdi Falstaff című operájában Annuska, illetve Richard Strauss A rózsalovagjának Sophie szerepében érezte magát.
A világ több pontján fellépett opera- és operettszerepben egyaránt,
mások mellett olyan karmesterek dirigálták, mint Lamberto Gardelli, Kobajasi Kenicsiró, Fischer Iván, Fischer Ádám, Ferencsik János, Riccardo Chailly, Giuseppe Patane, Peskó Zoltán.
Egy alkalommal arra a kérdésre, hogy mi az operaéneklés titka, így válaszolt: „Alapvetően kell, hogy legyen az embernek talentuma – arról ugye nem tehet, azt kapja. De emellé kell a szorgalom és az elhivatottság. Viszont ha örömödet leled abban, amit csinálsz, akkor egy idő után már fel sem tűnik, hogy mindehhez mennyi szorgos munka kell.”
Pászthy Júlia művészete elismeréseként 1981-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1998-ban a Bartók–Pásztory-díjat, 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2018-ban a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja lett. A Gödön élő operaénekesnő 2017-ben a város alkotó- és előadóművész díjában részesült.
Gyermekei a családi hagyományt folytatják: Bálint fia orgona- és klarinétművész, zeneszerző és karmester, lánya, Karosi Júlia jazzénekesnő.
Nyitókép: Pászthy Júlia 1977-ben a Carmenben. Forrás: Opera Archívum
