A régi ház körül
Első dalunk az énekesnő legelső nagylemezéről, az 1970-ben megjelent Suttogva és kiabálva című albumáról származik. A Suttogva és kiabálva bátran nyúlt a korszak színes stílusfelhozatalához. Hangszerelésében jellegzetesen a nagyzenekari kompozíciók kerültek előtérbe, valamint a vonóshangszerek dallamvezetése mellett a swing-jazz-soul hármasában játszó fúvósszekciók is szerepet kaptak, de a beathatást képviselendő fel-felbukkan a ritmushangszereket kiegészítő gitár is. (Igaz, jobbára a háttérbe húzódva.) Listánk kezdődala a lemez zárlatát adta, elégikus-nosztalgikus hangvétele jól példázza, hogy az 1966-os Táncdalfesztivál után hogyan kúsztak be Kovács Kati életművébe a lírai témák, amelyek aztán meghatározó erővel bírtak és bírnak egész karrierje során.
Indián nyár
Az Indián nyár ugyan eredetileg Joe Dassin énekhangjához kötődik, aki francia nyelven énekelte meg az egymástól elszakadt szerelmesek történetét L’été Indien címmel, Magyarországon mégis Kovács Kati verziója tette híressé a dalt. Rövidesen az 1977-es Csendszóró album egyik legnagyobb slágerévé nőtte ki magát. Ebben nagy szerepe volt Bradányi Ivánnak is, aki magyar nyelvre ültette át a dalszöveget.
Nálad lenni újra jó lenne
Az énekesnő életművében a nagy sikerű Csendszóró után a második legsikeresebb albumként az Intarzia címűt szokás emlegetni – legalábbis, ha az eladási mutatókat és a kétszeres aranylemez-minősítést nézzük. A Nálad lenni újra jó lenne ebből a dalsorból származik, remekbe szabottságát pedig jól jelzi, hogy még mielőtt lemezen megjelent volna 1975-ben, egy évvelnkorábban az írországi Castlebar Song Contest nevű dalversenyen első helyezést ért el. Ez az esemény utólag visszanézve előrevetíthette azt, hogy az Intarzia kommerciális sikerei és a rajta játszó Gemini zenekar kiemelkedő teljesítménye ellenére leginkább ez a szám maradt meg az utókor emlékezetében erről a lemezről.
A legszebb tévedés
Holott az 1975-ben megjelent nagylemezen az előbbi dalon túl még bőven találhatunk csemegéket – ezek közül való az egyik A legszebb tévedés. Ez a dal Koncz Tibor és Huszár Erika zene- és szövegszerzői közreműködésének legjobb darabja, amely tökéletesen illeszkedik az énekesnő előadói stílusához. A Gemini pedig ebben a szerzeményben is remekelt, a lassú, melankolikus dal feszességét a szintetizátor dallamvezetése adja, a rövid, alig két és fél perces időtartamba pedig még egy egyszerű, de annál kifejezőbb gitárszólót is sikerült beépíteni.
Most kéne abbahagyni
Visszatérve az 1970-es debütáló lemezhez: a Suttogva és kiabálva legnagyobb sikerszáma, amely az énekesnő egész karrierjét végigkísérte, a Most kéne abbahagyni, és kislemezen épp listánk kezdődalával, A régi ház körül cíművel együtt jelent meg. Hogy pont ezt a két szerzeményt választották ki külön megjelenésre, nem véletlen: a két dal kontrasztba állítja az énekesnő addig ismert, markáns stílussal bíró énekteljesítményét a lassabb, elmélyültebb előadásmóddal. Előbbiből kapunk tehát ízelítőt a Most kéne abbahagyni által.
Úgy szeretném meghálálni
Elérkeztünk listánk azon pontjára, ahol teljes biztonsággal kijelenthető, hogy kulturális alapművé nőtte ki magát a szóban forgó dal, ami korosztályokon átívelő kapocsként él legtöbbünkben. Érdekesség, hogy az Úgy szeretném meghálálni, mielőtt a mindenkori anyák napi műsorok megkerülhetetlen elemévé vált, pusztán egy kislemezen jelent meg, 1979-ben, egy hasonlóan érzelmes dal, az Isten hozzád kedves városom kíséretében, szövegét pedig a legendás Szenes Ivánnak köszönhetjük.
Rock and Roller
Kovács Kati életútjának egyik legkülönlegesebb időszaka az LGT-vel közös alkotómunka volt – ennek az érának kiemelkedő darabja a Rock and Roller. Ebben a dalban az énekesnő egészen új oldalát ismerhette meg a közönség, zabolátlan húzása még ma is üdítő. (Naná, a ’70-es évek jelen generációs újrafelfedezése és újrakeretezése okán a hangzás sem állhat annyira távol tőlünk.) A dalzárlat hallatán viszont teljesen leeshet az állunk, a sikítással elhozott tetőpont bizonyára az egyik legemlékezetesebb momentuma a terebélyes életműnek.
Add már, Uram, az esőt!
Szenes Iván szövegszerzői közreműködéséből származó sikerdal az Add már, Uram, az esőt! is, amely az 1972-ben rendezett Táncdalfesztivál első helyezését érte el. Az eredeti felvételen a Juventus játszott az énekesnő mögött, lüktetésében pedig visszaköszön a pszichedelikus rock mellett a funk, a soul és az R&B is. A siker nem volt tehát alaptalan, a magyar progresszív rock egyik alapkövét tette le Kovács Kati a Juventus zenekarral, ami zenei stílusokon átívelve határozta meg a magyar könnyűzenét a ’70-es évek első felében.
Nem leszek a játékszered
Listánk végéhez közeledve visszakacsintunk az egyik kezdőpontra. A már említett 1966-os Táncdalfesztivál nemcsak azért legendás, mert ez volt a legelső hazai könnyűzenei esemény, amelyet folytatólagosan műsorára tűzött a Magyar Televízió, de itt tűnt fel Kovács Kati is, Nem leszek a játékszered című dalával. A Gyulai Gaál János és Hajnal István által jegyzett, az Illés zenekarral együtt előadott szerzemény nem meglepő módon el is nyerte az első helyet a megmérettetésen, országos hírnevet hozva a kibontakozó művésznőnek, ami – mint ma már tudjuk – pályafutásának évtizedekig tartó lendületet adott.
Ha legközelebb látlak
Az előbbiekben már emlegetett, az énekesnő legsikeresebb albumaként aposztrofált Csendszóró leghíresebb dalával zárjuk a válogatást. Az abszolút Kovács Kati-sláger megalkotásához Koncz Tibor zeneszerzői, Szenes Iván pedig szövegszerzői mivoltában járult hozzá, megjelenésének évében pedig letörölhetetlen volt a slágerlistákról – és persze mindmáig az is maradt a honi könnyűzene történetében.
A nyitóképen Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Eger díszpolgára a tiszteletére elhelyezett díszkő avatásán az egri Érsek utcában kialakított Egri Csillagok Sétányán 2018. október 4-én. Fotó: Komka Péter/MTI
