A béke nyelve, amit Hitler és Sztálin egyformán gyűlölt

Białystok, az egykor lengyel, majd porosz, később orosz, ma pedig ismét Lengyelországhoz tartozó város mindig is sokszínű volt: lengyelek, németek, oroszok és jiddisül beszélő askenázi zsidók éltek benne egymás mellett. Itt született Lazar Markovics Zamenhof, az eszperantó atyja, aki már gyerekként is arról álmodozott, hogy a soknyelvű város egymásra gyanakvással tekintő polgárai jobban kommunikálhassanak egymással.

Litván zsidó családból származott,
apjával oroszul, anyjával jiddisül beszélt, és környezetének hála korán
megtanult lengyelül és németül is. Tanulmányai során magas szinten
elsajátította a hébert, az ógörögöt, a latint, az angolt és a franciát, de az
olasz, a spanyol és a litván nyelvhez is konyított valamicskét. Valódi poliglott
volt, kiváló nyelvérzékkel.

Már gimnáziumi évei alatt mesterséges
nyelv létrehozásába fogott, majd több sikertelen próbálkozás után, mindössze 28
évesen kiadta Unua Libro című első tankönyvét, amelyben bemutatta az
eszperantót. A mesterséges nyelv neve a Doktoro Esperantóból (jelentésereménykedő doktor) származik, Zamenhof ugyanis ezen az álnéven publikálta a
könyvet. Az eszperantó szókincse többnyire az angol, francia, német, görög,
olasz, latin, lengyel, orosz és jiddis nyelvekből származik, ami nem véletlen,
hiszen Zamenhof ezeket ismerte a legjobban. Nyelvtanát is elsősorban az európai
nyelvek befolyásolták, de egyes újításai érdekes módon feltűnő hasonlóságot
mutatnak néhány ázsiai nyelv, például a kínai jellemzőivel.

Az eszperantót könnyű megtanulni. A
főneveknek nincs nyelvtani nemük, így nem kell azon töprengeni, hogy például az
asztal hím- vagy nőnemű. Nincsenek szabálytalan igék, ezért összetett ragozási
táblázatokat sem kell bemagolni. A helyesírása pedig teljesen fonetikus, ami
egyszerűvé teszi a kiejtést. Zamenhof az Unua Libróban felvázolta az
eszperantó 16 alapszabályát, és szótárt is készített hozzá. A könyvet több mint
egy tucat nyelvre lefordították. Zamenhof az összes kiadás elején lemondott
minden szerzői jogáról, és ezzel az eszperantót köztulajdonná nyilvánította.

Nyelv mindenkinek

Zamenhof célja nem az volt, hogy
lecserélje az anyanyelveket. Az eszperantót univerzális második nyelvként
képzelte el, amely elősegítené a nemzetközi megértést – és remélhetőleg a
békét. A közös nyelven keresztül megvalósuló béke azonban sajnos utópia maradt:
különböző becslések ma csupán ötszázezer és kétmillió közé teszik az
eszperantót ismerők számát.

Pedig a népszerűsége a 20. század
elején gyorsan nőtt: 1905-ben az első világkongresszust is megtartották,
Zamenhofot pedig 1907 és 1917-ben bekövetkezett halála között tizennégyszer
jelölték Nobel-békedíjra. Még olyan prominens személyek is az eszperantó hívévé
váltak, mint Lev Tolsztoj. Az eszperantó szélesebb körű elterjedését azonban
több esemény is gátolta. 

Az I. világháború után a jövőbeni konfliktusok megelőzése reményében megalapították a Népszövetséget, az ENSZ elődjét. Nem sokkal ez után a Népszövetség iráni küldötte azt javasolta, hogy az eszperantó legyen a nemzetközi kapcsolatok nyelve. Ezt a javaslatot azonban a francia küldött megvétózta, attól tartva, hogy a francia nyelv emiatt elveszítené a diplomácia nyelveként élvezett presztízshelyzetét. 1922-ben a francia kormány egy lépéssel még tovább ment, és minden francia egyetemen betiltotta az eszperantó tanítását, mondván, hogy az a kommunista propaganda terjesztésének eszköze.

Holott a Szovjetunióban még nehezebb
volt az eszperantisták élete: azt állították róluk, hogy nemzetközi kémszervezet
tagjai, ezért üldözték őket, majd Sztálin tisztogatásai során sokukkal végeztek
is.

Hitler úgy vélte, hogy az eszperantó a
világ elfoglalására irányuló zsidó összeesküvés egyik bizonyítéka. A Gestapo
parancsot kapott Zamenhof leszármazottainak felkutatására, akinek végül
mindhárom gyermeke a holokauszt áldozata lett, ahogy sok más eszperantót
beszélő is.

Az UNESCO 1954-ben határozatot fogadott
el az Egyetemes Eszperantó Szövetséggel való kapcsolatfelvételről, ami
megnyitotta az utat az eszperantó számára, hogy nyelvi rendezvényeken
képviseltethesse magát. Később a szervezet arra buzdította az országokat, hogy
vegyék fel az eszperantót az iskolai tantervekbe.

Az eszperantó jelene

Bár az eszperantó nem váltotta be alkotója nagy reményeit, továbbra is a történelem legnépszerűbb konstruált nyelve. Ingyenes eszperantó források széles skálája érhető el az interneten, köztük a Duolingo, a lernu! és a Google-fordító is. Saját Wikipédia-kiadása is van, amely jelenleg több bejegyzést tartalmaz, mint a dán, a görög és a walesi oldalak. Több mint 25 ezer könyv érhető el eszperantóul, például a Biblia, Shakespeare, E. A. Poe és Adam Mickiewicz művei. Az UNESCO 2017-et Zamenhof évének nyilvánította, és azóta az UNESCO Courier negyedévente eszperantó nyelven is megjelenik.

A forrást a Smithsonian Magazin, a Culture.pl és a Kurier.plus cikkei szolgáltatták.

Nyitókép: Lazar Markovics Zamenhof síremlékének részlete a varsói zsidó temetőben. Fotó: Shutterstock/Goran Vrhovac