A 2016-ban elhunyt Esterházy Péter tárgyi örökségéről, hatalmas könyvtáráról, dolgozószobájáról és hagyatékának sorsáról fia mesélt a Vasas Könyvtár Facebook-oldalán Mátraházi Zsuzsa könyvtárvezetőnek.

Esterházy Marcell 1977-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén diplomázott 2003-ban, Párizsban kezdett fotózni, majd két évig ösztöndíjasként Marseilles-ben dolgozott, ahol több kiállítása nyílt.

Elmondása szerint a gyászidőszak elején nem is tudott művészettel foglalkozni, és csak lassan tért vissza érdeklődése a képzőművészet felé. Farkasvakság című kiállítását 2017-ben rendezték meg az acb Galériában. „Olyan munkákat fogott egybe a tárlat, amelyek lényegében a gyászidőszak alatt készültek” – mondta.

Esterházy Péter 2016. július 14-én halt meg. A család valamikor nyár végén lépett be először az író dolgozószobájába, hogy felmérjék és rendszerezzék a hagyatékot. Marcell szép rendetlenséggel jellemezte az ott látottakat.

A kéziratok viszonylag egyben és jó állapotban voltak.

„Apám semmit nem dobott ki, ennek megfelelően pedig minden, azaz minden megtalálható ebben a szobában. Ha egy fél mondat eszébe jutott a HÉV-en és felírta egy villamosjegyre, az is megvan valahol” – mondta el.

A kollégákkal, kortársakkal folytatott levelezések mellett megtartott minden rajongói, olvasói, ugyanakkor minden gyalázkodó levelet is.

Egy hatalmas doboz kizárólag az Esterházy Péter főműveként számon tartott Harmonia caelestis című aparegény kutatási anyagait tartalmazta.

Arra a kérdésre, hogy rendelkezett-e írói hagyatékáról halála előtt Esterházy, fia elmondta: „Azt a szabadságot meghagyta nekünk, hogy eldöntsük, mi legyen a hagyaték sorsa.”.A család azt szerette volna, hogy az anyag egyben maradjon, stabil, megbízható és a politikától független intézményhez kerüljön, az állagmegóvás mellett pedig lehetőség legyen az örökség kutatására is.

Ezért döntöttek a Berlini Akadémia mellett, ahova a levelek és a kéziratok már meg is érkeztek.

„Ha úgy tekintünk édesapámra, mint a 20. század végének egyik európai szintű írójára, akkor Berlin már nem is látszik annyira távolinak” – fogalmazott Marcell.

Esterházy Péter és felesége, Gitta mintegy húszezer példányból álló könyvtára teljes egészében a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz kerül. Itt is az egyben maradás volt a fő szempont. A könyvtár alapját Esterházy Gitta hozománya képezte, majd ketten építették tovább a gyűjteményt, amelyben a magyar irodalom mellett nagy számban tartalmaz német nyelvű, egyházirodalmi, művészeti könyveket, dedikált példányokat és Esterházy műveinek fordításait.

Arra a kérdésre, hogy találtak-e esetleg kiadásra érdemes kéziratot, Marcell felidézte: apja mindig óva intette a családot, ha esetleg kiadatlan könyvre bukkannak a holmijai között, az valószínűleg okkal nem jelent meg korábban.

A beszélgetés visszanézhető a Vasas Könyvtár Facebook-oldalán.

Nyitókép: Esterházy Péter a dolgozószobájában. Fotó: Szebeni András / Esterházy Péter Archívum