A Műcsarnok az év végén Gyulai Líviusz Valóra vált képzelet és Thury Levente Agyagtól lélekig című legfrissebb tárlataival várja az érdeklődőket.
Gyulai Líviusz idén elhunyt, Kossuth-díjas grafikusművészünk a virtuozitása, technikai sokszínűsége, irodalmi tájékozottsága alapján méltán tekinthető a nagy, Kondor, Würtz, Hincz, Reich és Rékassy nevével fémjelzett grafikusgeneráció utolsó tagjának. Az illusztráció nagymestere a legkülönfélébb technikákat alkalmazta játszi könnyedséggel: a fa- vagy linómetszet, a rézkarc és a kőnyomat technikája egyaránt a kisujjában volt. Jellegzetes alkotásaiból mélységes derű és irónia árad. A Műcsarnok tárlata ezt a sokszínűséget igyekszik bemutatni, amikor népszerű és kevésbé ismert alkotásait a legkülönfélébb műfaji és technikai változatosságban tárja az érdeklődők elé.
A tárlat fontos darabjai a Weöres Sándor Psychéjéhez készült illusztrációk, amelyekkel Gyulai szinte berobbant a köztudatba. Kiváló stílusérzékkel valósította meg a költői szerepjátékot a grafika eszköztárával. De az öreg Casanova, a nagyot mondó Háry János, Münchhausen báró és Gyulai animációs filmjei sem hiányozhatnak az életművét reprezentáló kiállításról.
A tárlaton természetesen kuriózumok is szerepelnek: néhány alkotását az eredeti linódúccal párba állítva láthatjuk, és utolsó, az íróasztalán megtalált munkáit is megcsodálhatjuk: Velázquez-, Van Gogh- és Picasso-parafrázisait is az egész életművét átható szarkasztikus humor jellemzi. A kuriózumok között egy különleges önarckép is feltűnik: a fiók mélyén meglapult rézmetszetről Gyulai eddig soha nem látott ifjúkori, Rembrandtot idéző önarcképe került elő.
Gyulai ars poeticája szinte kézzelfoghatóvá válik a kiállításon:
„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén.”
Thury Levente, azaz – ahogy a művész magát találóan elnevezte – a gólemkészítő keramikus emlékkiállításán az utolsó, talán legjelentősebb korszakában született gólemszobrokat láthatja az érdeklődő.
Thury családi kötődése révén jutott el a gólemmotívumhoz, édesanyja a Gólemet a legenda szerint megteremtő prágai Juda Lőw rabbi leszármazottja volt, míg a Thury család attól a II. Rudolftól kapta nemesi oklevelét, akinek horoszkópját Lőw rabbi készítette el. Az életre kelt, majd összetört Gólem mítosza újra és újra megihlette Thuryt:
„Az ember agyagból lett és agyaggá lesz” – vallotta.
Emberalakjainak mindig valamiféle lelkiséget kölcsönzött, az agyagból való teremtés misztikumától a lélekátadás gesztusáig.
Összetört figurái a fennkölt gondolatok közvetítésén túl játékosak, humorosak: Thury apró figurákkal töri meg a művészet emelkedettségét, és ezzel hétköznapivá, közvetlenné, szerethetővé teszi alkotásait. A hatalmas, kisgyermekarcú, sokszor csodálkozó tekintetű fejek mellett a kezek és más testrészek, torzók dominálnak. Az ész és a cselekvő kéz egységét hangsúlyozta velük.
Mozgó, motorral hajtott gólemek is születtek az évek során.
A kiállításon szerepel a művész utolsó munkája is: a Filmszemle-díjat Janisch Attila felkérésére készítette. A kedves gólemfigura mintaváltozatát azóta is őrzi a filmrendező.
Gyulai Líviusz 2021. december 8-ától 2022. február 21-ig nyitva tartó, Valóra vált képzelet című tárlatának kurátora Orosz István.
Thury Levente 2021. december 1-jétől 2022. január 16-ig nyitva tartó, Agyagtól lélekig című kiállításának kurátora Fazakas Réka.
A nyitóképen a Thury Levente-emlékkiállítás részlete gólemszoborral. A fotókat a szerző készítette.
