Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara lágymányosi campusán húsz éve nyílt meg a Természetrajzi Múzeum, amelynek anyaga jórészt a Trefort-kerti épületekből került ide. A biológiai és paleontológiai gyűjteményt egykor Margó Tivadar virágoztatta fel, míg az ásvány- és kőzettár alapjait az 1774-től a bölcsészeti tudományok mellett a természetrajz oktatásába belekezdő Mathias Piller a saját gyűjteményével indította el.
1781-ben az Országgyűlés 25 000 forintért vásárolta meg az egyetem számára Mária Terézia legidősebb lánya, Mária Anna főhercegnő különleges ásványgyűjteményét. Az 1885-ben, a Trefort-kertben megnyílt új épületben felállított ásványgyűjtemény műemlék bútorzatát 2001-ben költöztették át Lágymányosra, így az ásványtárba lépve valóságos időutazást élhet át a múzeumi látogató, a 21. századból egy pillanat alatt a 19. századba juthat.
A lágymányosi múzeumegyütteshez csatlakozott a matematikai tár is, amely az ország első matematikai múzeumának tekinthető. A jubileumra egy igazi gyöngyszemmel érkezett Holló-Szabó Ferenc múzeumalapító matematikus: matematikai érettségi feladatgyűjteménnyel 1893-ból. Az 1875-ben született Huszka Jenőnek, Jászi Oszkárnak vagy Maróti Gézának is ezekből a feladatokból kellett egykor számot adnia.
A múzeum tereinek látványa önmagában is rendkívül különleges. Vaddisznófej és dinoszaurusz egymás mellett, madárcsontváz tőrfarkú rák kőzetlenyomatának szomszédságában: minden a természet elképesztő gazdagságáról mesél.
A húszéves jubileumra igazi kuriózumok bemutatásával készült a múzeum. A már említett cinnabarit, a higany ércásványa a híres szlovéniai Idrijából való. A múzeum példányát egykor Mária Anna főhercegnő kapta ajándékba. A kőzet felületébe Pallas Athenét, pajzsába az osztrák kétfejű sast vésték bele. A sast azonban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után egy hazafias érzelmű ismeretlen kikaparta a kőzetből: kettős kőzetrongálás történt.
A biológiai és paleontológiai kiállítás egyik becses darabja a több mint százhúsz éves töviskorona tengeri csillag. Nevét hosszú, erős tüskékkel borított karjairól kapta, amelyek Krisztus szenvedéstörténetében a tövises gallyakból font koszorúra emlékeztetnek. Az indopacifikus térség korallzátonyainak lakója, elsősorban korallokkal táplálkozik, és jelenleg túlszaporodása miatt veszélyezteti saját élőhelyét. Túlszaporodásának legfőbb oka pedig, hogy ragadozójának, a tritonkürtcsigáknak a száma drasztikusan csökkent az emberi gyűjtőtevékenység miatt. A ragadozó-préda egyensúly felborításának súlyos következményei lehetnek.
Az ELTE Embertani Tanszék Török Aurél-gyűjteményében található emberi koponya a budapesti Margit-szigetről származik. A Margit-kolostor sekrestyéjének 1915. évi feltárásakor kerültek elő Macsói Béla herceg feltételezett csontmaradványai. Macsói Béla anyai nagyapja IV. Béla volt, míg apai ágon a több kijevi fejedelmet is adó Rurik-dinasztiából származik. Bartucz Lajos antropológus vizsgálatai alapján megállapították, hogy a herceg valószínűleg az V. István király halála utáni örökösödési harcok áldozatává vált. A csontokon 23 súlyos sérülést azonosítottak be a tudósok – a koponyáján három is látható –, amelyek önmagukban is halált okozhattak. A tarkóján, a testén is érte vágás, valószínűleg többen támadtak rá, esélye sem lehetett a védekezésre. A maradványok vizsgálata jelenleg is folytatódik külföldi egyetemek bevonásával, a legmodernebb technológiák alkalmazásával.
A múzeum kifogyhatatlan tárházába nyerhetnek látványos betekintést azok, akik az idei Múzeumok éjszakáján ellátogatnak a lágymányosi campusra. A rendezvényen Berg Judittal is találkozhatnak, aki elárulja, mi inspirálta őt a Lengemesék szereplőinek megalkotásakor, és egy epizódot el is mesél új kötetéből. Míg a gyerekek feladatlapok segítségével leplezhetik le a mesekönyv természetben található igazi főszereplőit vagy kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, a felnőttek optikai csalódásokra csodálkozhatnak rá, a világító ásványok titkait tanulmányozhatják UV-lámpás vezetésen, a testszépítésre egykor használt állati eredetű anyagokról hallgathatnak előadást, továbbá megismerhetik a legújabb antropológiai kutatások korszerű vizsgálati eljárásait.
A képek a szerző fotói.
