Online nyílt meg a Látványtér 2021 kiállítása a Fugában. A tárlatot bemutató Forgách András író hangsúlyozta: egy jó díszlet „levezényelheti” az előadást.

A FUGA Látványtér 2021 kiállítása átfogó képet ad arról, hogy az elmúlt másfél évben mi történt a magyar díszlet- és jelmeztervezésben – mondta Erkel László Kentaur a megnyitón. A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága (MALÁT) elnöke úgy vélte: az elmúlt évtized legszebb anyaga állt össze. Balla Ildikó kurátor örvendetesnek nevezte, hogy idén számos fiatal kolléga állított ki, ugyanakkor kevesebb „befutott” alkotó munkáját tekintheti meg a közönség.

Ez a 10. Látványtér kiállítás – emelte ki Zeke Edit, a társaság alelnöke, aki megjegyezte: eredetileg olyan tárlatot szerettek volna létrehozni, amely bemutatja az elmúlt egy évtizedet. Ezt egyelőre nem sikerült megvalósítaniuk, de nem adják fel a reményt. Hozzátette: örül, hogy idén a bábtervezők munkáját is kiállíthatták, a világítástervezőktől viszont nagyobb aktivitást remél a jövőben.

„A 2019-es Prágai Quadriennálén az Országok és Régiók kiállításon a magyar pavilon győzött, és ez a siker az egész magyar színházi szakma dicsőségévé vált.”

Forgách András író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító nyitotta meg a tárlatot, és vezette végig a nézőket az online bejárható kiállításon. A Végtelen dűne című, versenyen kívüli alkotással kezdte.

Szerinte a mű paradox módon megvilágítja, hogy a kiállítás darabjai nem díszletek.

„Egy díszlet akkor jó, ha van benne egy hatalmas ötlet, illetve meg tudja szervezni azt a teret, amelyet az előadás bejár. Ekkor a rendezőnek szinte már semmi dolga nincs.”

Alább, a képek alatt Forgách András kommentárja olvasható.

Balázs Juli – Poppea megkoronázása, Katona József Színház

Tisztán látható a tér megszervezése, illetve a stilizált megvilágítása, amitől a munka rendkívül egységes világot teremt.

Kálmán Eszter – Bánk bán, Katona József Színház

Itt
azt látjuk, hogy van egy nagy és frappáns ötlet, amelytől a tér összeszűkül, és
bezár. Amikor az ajtók kinyílnak, megjelennek az agancsok, majd az emberek
megállnak az ajtóban, meglátják, hogy a szereplők mozgását erősen konstruálja,
szerkeszti a díszlet. Eközben pedig érzékelhető az erő és a homogenitás.

Nagy Fruzsina – A kis szellem, Luzerner Theater

Az
alkotó szerzőként és rendezőként is dolgozik, a kiállítás bemutatja
díszletértékkel bíró jelmezeit. Munkáit erős színek és egyedi stílus jellemzi.

Bagossy Levente – Az úrhatnám polgár, Pécsi Nemzeti Színház

Itt
a részletek tündöklő finomságával találkozunk. Nagy hatással van rám a munka,
hiszen a makett szenvedélyes megszervezése és megtervezése önmagában felér egy
előadással. Olyannyira, hogy a darabra már nem is vagyok kíváncsi.

Khell Csörsz – Ha elmúlik öt év, Katona József Színház

Megfigyelhető
egy szürreális út, amely a semmibe vezet. Az alkotó az üres térben is finoman
foglalkozik a részletekkel: olyan komplex jeleket jelenít meg, mint a ferde
tükör vagy a piros pulóveres fiatalember.

Khell Zsolt – szentivánéjiÁ! (Szentivánéji álom), Miskolci Nemzeti Színház

Úgy
jelenik meg az erdő, mint egy art déco párizsi udvar oszlopai, amelyben
rengeteg keletiesség van, de a spanyol és arab díszítővilág elemei is
megjelennek. Érdekesnek tartom az építészeti karakterek, díszletek
felbukkanását, és elgondolkodtat: a díszlet háttér-e, valamiféle alap, vagy az
előadással egyenértékű közlés. Zsolt az alkotásain keresztül közli, hogy mit
gondol a színházról. Mások mellett Antall Csaba és Kentaur is így dolgozik.

Zeke Edit – Aida, Szegedi Szabadtéri Játékok

Itt is egy olyan ötletet láthatunk, amely független a rendező gondolatától, s aminek a kivitelezése többféle eszköz használatával valósul meg. Nem eklektika, mégis van egy hajószerű állványzat, egy nagy pódium és egy lépcsősor, és mindez könnyedséget sugall.

Antal Csaba – Lót, Örkény István Színház

Ez
az alkotás klasszikus példája annak, amikor egy díszlet nem elsősorban
térszervezés – bár természetesen az –, hanem úgy működik, mint egy installáció,
egy művészi állítás. A megsokszorozott aranyszínű konzervekből épülnek fel a
falak. Azt érzem, hogy a teatralitás erősen összekapcsolódik a képzőművészeti
gondolkodással. Bár Csabával amúgy is elfogult vagyok, mert korábban ő tervezte
egy általam rendezett darab díszletét.

Horváth Jenny – A Schroffenstein család, Szigligeti Színház, Nagyvárad

Hihetetlenül
buja és különös világ ez. Tetszik, hogy a díszlet és a jelmezek teljesen új
oldalukat mutatják, mint az általam korábban látott darabokban.

Erkel László Kentaur – A Mester és Margarita, Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház

Nagyszabású.
Bátor és erős eszközökkel dolgozik. Bemutatja, hogy a Netflix és HBO
sorozatoknak irgalmatlan nagy hatásuk van a színházművészetre, és annak
esztétikájára. A jelmezek a Trónok harca sorozat karaktereire hajaznak.
A tér is remekül szervezett. Nagyon szeretem az ilyen brutális beavatkozásokat.
Bár lehet, hogy Bulgakov nem örülne, ha így látná a figuráit, de valószínűleg
érdekelné, mert ő is zseni volt. Pech, hogy Sztálin kipécézte magának.

Cziegler Balázs – Csárdáskirálynő, Budapesti Operettszínház

A forgószínpad egy nagy gramofonlejátszót formál. Gondolatiságát tekintve a nyugat bukását veti fel, egy „nagy dekadens Titanic”.

Bujdosó Nóra – Álarcos énekes

Bámulatos jelmezsorozat készült az RTL klub műsorához, a gyönyörű bábuk a mesék világának stiláris elemeit használják fel.

Szendrényi Éva – Nine, Budapesti Operettszínház

Látszik,
hogy egy építész, egy hivatásos térszervező alkotta meg a díszletet. Ha a
rendező egy ilyen díszletet kap, a darab nyolcvan százaléka megvan, és neki már
„csak” a színészeket kell elbűvölnie. Csodálatos, hogy egy ilyen erőteljes
díszlet a teljes előadást levezényli.

Vereckei Rita – Amadeus, József Attila Színház

Rita
és Gábor állandó alkotótársak, hihetetlen komplex világot teremtenek a
színpadon.

„Ha
véget ér a járvány, őrület lesz a színházi világban: az emberek úgy fogják
venni a jegyeket, hogy jóformán lehetetlen lesz bejutni az előadásokra, mert
annyira szükségük lesz a közvetlenségre. Az már biztosan egy más típusú színház
lesz, mert egy új világ felé haladunk” – zárta gondolatait az író-dramaturg.

A
kiállítás online bemutatója itt tekinthető meg:

Az alkotókról pedig itt olvashatunk bővebben.

Nyitókép: Poppea megkoronázása. A fotók forrása a Látványtér 2021 online kiállítás.