A FUGA Látványtér 2021 kiállítása átfogó képet ad arról, hogy az elmúlt másfél évben mi történt a magyar díszlet- és jelmeztervezésben – mondta Erkel László Kentaur a megnyitón. A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága (MALÁT) elnöke úgy vélte: az elmúlt évtized legszebb anyaga állt össze. Balla Ildikó kurátor örvendetesnek nevezte, hogy idén számos fiatal kolléga állított ki, ugyanakkor kevesebb „befutott” alkotó munkáját tekintheti meg a közönség.

Ez a 10. Látványtér kiállítás – emelte ki Zeke Edit, a társaság alelnöke, aki megjegyezte: eredetileg olyan tárlatot szerettek volna létrehozni, amely bemutatja az elmúlt egy évtizedet. Ezt egyelőre nem sikerült megvalósítaniuk, de nem adják fel a reményt. Hozzátette: örül, hogy idén a bábtervezők munkáját is kiállíthatták, a világítástervezőktől viszont nagyobb aktivitást remél a jövőben.

„A 2019-es Prágai Quadriennálén az Országok és Régiók kiállításon a magyar pavilon győzött, és ez a siker az egész magyar színházi szakma dicsőségévé vált.”

Forgách András író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító nyitotta meg a tárlatot, és vezette végig a nézőket az online bejárható kiállításon. A Végtelen dűne című, versenyen kívüli alkotással kezdte.

Végtelen dűne

Szerinte a mű paradox módon megvilágítja, hogy a kiállítás darabjai nem díszletek.

„Egy díszlet akkor jó, ha van benne egy hatalmas ötlet, illetve meg tudja szervezni azt a teret, amelyet az előadás bejár. Ekkor a rendezőnek szinte már semmi dolga nincs.”

Alább, a képek alatt Forgách András kommentárja olvasható.

Balázs Juli – Poppea megkoronázása, Katona József Színház

Poppea megkoronázása, Katona József Színház, Budapest, 2020. 03. 07., rendező: Székely Kriszta

Tisztán látható a tér megszervezése, illetve a stilizált megvilágítása, amitől a munka rendkívül egységes világot teremt.

Kálmán Eszter – Bánk bán, Katona József Színház

Bánk bán, Katona József Színház, Budapest, 2019. 12. 20., rendező: Tarnóczi Jakab

Itt azt látjuk, hogy van egy nagy és frappáns ötlet, amelytől a tér összeszűkül, és bezár. Amikor az ajtók kinyílnak, megjelennek az agancsok, majd az emberek megállnak az ajtóban, meglátják, hogy a szereplők mozgását erősen konstruálja, szerkeszti a díszlet. Eközben pedig érzékelhető az erő és a homogenitás.

Nagy Fruzsina – A kis szellem, Luzerner Theater

A kis szellem, Luzerner Theater, 2019. 11. 19., rendező: Halas Dóra és Nagy Fruzsina

Az alkotó szerzőként és rendezőként is dolgozik, a kiállítás bemutatja díszletértékkel bíró jelmezeit. Munkáit erős színek és egyedi stílus jellemzi.

Bagossy Levente – Az úrhatnám polgár, Pécsi Nemzeti Színház

Itt a részletek tündöklő finomságával találkozunk. Nagy hatással van rám a munka, hiszen a makett szenvedélyes megszervezése és megtervezése önmagában felér egy előadással. Olyannyira, hogy a darabra már nem is vagyok kíváncsi.

Khell Csörsz – Ha elmúlik öt év, Katona József Színház

Ha elmúlik öt év, Katona József Színház, Budapest, 2019. 05. 18., rendező: Zsámbéki Gábor

Megfigyelhető egy szürreális út, amely a semmibe vezet. Az alkotó az üres térben is finoman foglalkozik a részletekkel: olyan komplex jeleket jelenít meg, mint a ferde tükör vagy a piros pulóveres fiatalember.

Khell Zsolt – szentivánéjiÁ! (Szentivánéji álom), Miskolci Nemzeti Színház

szentivánéjiÁ! (Szentivánéji álom), Miskolci Nemzeti Színház, 2011. 11. 07., rendező: Rusznyák Gábor

Úgy jelenik meg az erdő, mint egy art déco párizsi udvar oszlopai, amelyben rengeteg keletiesség van, de a spanyol és arab díszítővilág elemei is megjelennek. Érdekesnek tartom az építészeti karakterek, díszletek felbukkanását, és elgondolkodtat: a díszlet háttér-e, valamiféle alap, vagy az előadással egyenértékű közlés. Zsolt az alkotásain keresztül közli, hogy mit gondol a színházról. Mások mellett Antall Csaba és Kentaur is így dolgozik.

Zeke Edit – Aida, Szegedi Szabadtéri Játékok

Aida, Szegedi Szabadtéri Játékok, 2019. 07. 26., rendező: Kesselyák Gergely

Itt is egy olyan ötletet láthatunk, amely független a rendező gondolatától, s aminek a kivitelezése többféle eszköz használatával valósul meg. Nem eklektika, mégis van egy hajószerű állványzat, egy nagy pódium és egy lépcsősor, és mindez könnyedséget sugall.

Antal Csaba – Lót, Örkény István Színház

Lót, Örkény István Színház, Budapest, 2019. 12. 20., rendező: Kovalik Balázs

Ez az alkotás klasszikus példája annak, amikor egy díszlet nem elsősorban térszervezés – bár természetesen az –, hanem úgy működik, mint egy installáció, egy művészi állítás. A megsokszorozott aranyszínű konzervekből épülnek fel a falak. Azt érzem, hogy a teatralitás erősen összekapcsolódik a képzőművészeti gondolkodással. Bár Csabával amúgy is elfogult vagyok, mert korábban ő tervezte egy általam rendezett darab díszletét.

Horváth Jenny – A Schroffenstein család, Szigligeti Színház, Nagyvárad

A Schroffenstein család, Szigligeti Színház, Nagyvárad, 2020. 03. 06., rendező: Kovács D. Dániel

Hihetetlenül buja és különös világ ez. Tetszik, hogy a díszlet és a jelmezek teljesen új oldalukat mutatják, mint az általam korábban látott darabokban.

Erkel László Kentaur – A Mester és Margarita, Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház

A Mester és Margarita, Magyar Állami Operaház – Eiffel Műhelyház, 2021. 02. 13., rendező: Szente Vajk

Nagyszabású. Bátor és erős eszközökkel dolgozik. Bemutatja, hogy a Netflix és HBO sorozatoknak irgalmatlan nagy hatásuk van a színházművészetre, és annak esztétikájára. A jelmezek a Trónok harca sorozat karaktereire hajaznak. A tér is remekül szervezett. Nagyon szeretem az ilyen brutális beavatkozásokat. Bár lehet, hogy Bulgakov nem örülne, ha így látná a figuráit, de valószínűleg érdekelné, mert ő is zseni volt. Pech, hogy Sztálin kipécézte magának.

Cziegler Balázs – Csárdáskirálynő, Budapesti Operettszínház

Csárdáskirálynő, Budapesti Operettszínház, 2019. 09. 06., rendező: Vidnyánszky Attila

A forgószínpad egy nagy gramofonlejátszót formál. Gondolatiságát tekintve a nyugat bukását veti fel, egy „nagy dekadens Titanic”.

Bujdosó Nóra – Álarcos énekes

Álarcos énekes

Bámulatos jelmezsorozat készült az RTL klub műsorához, a gyönyörű bábuk a mesék világának stiláris elemeit használják fel.

Szendrényi Éva – Nine, Budapesti Operettszínház

Nine, Budapesti Operettszínház, 2021. 03. 26., rendező: Balázs Zoltán

Látszik, hogy egy építész, egy hivatásos térszervező alkotta meg a díszletet. Ha a rendező egy ilyen díszletet kap, a darab nyolcvan százaléka megvan, és neki már „csak” a színészeket kell elbűvölnie. Csodálatos, hogy egy ilyen erőteljes díszlet a teljes előadást levezényli.

Vereckei Rita – Amadeus, József Attila Színház

Amadeus, József Attila Színház, 2020.10.10, rendező: Koltai M. Gábor, fotók: Petró Adrienn

Rita és Gábor állandó alkotótársak, hihetetlen komplex világot teremtenek a színpadon.

„Ha véget ér a járvány, őrület lesz a színházi világban: az emberek úgy fogják venni a jegyeket, hogy jóformán lehetetlen lesz bejutni az előadásokra, mert annyira szükségük lesz a közvetlenségre. Az már biztosan egy más típusú színház lesz, mert egy új világ felé haladunk” – zárta gondolatait az író-dramaturg.

A kiállítás online bemutatója itt tekinthető meg:

Az alkotókról pedig itt olvashatunk bővebben.

Nyitókép: Poppea megkoronázása. A fotók forrása a Látványtér 2021 online kiállítás.