Az 1930-as népszámlálás szerint Kolozsváron több mint 13 ezer zsidó élt. Deportálásuk évében, 1944-ben a zsidó közösség a város lakosságának 15 százalékát tette ki.
A kolozsvári és a szamosújvári gettó lakóit, összesen 16 148 embert szállítottak hat vonattal az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol többségük elpusztult. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet dokumentumok, szemtanúk, rokonok segítségével a II. világháború alatt megölt közel hatmillió zsidóból már több mint 4 800 000-et azonosított, a nevekhez azonban ritkán társul fotó. Az elvétve fennmaradt fotók szereplőit pedig egyre kevesebb eséllyel fogja felismerni bárki is.
Ezért jelentős Sárdi Elemér (1908–1981) kolozsvári fényképész nemrég előkerült hagyatéktöredéke. 4000 üvegnegatívról van szó, ezek harminc darab kivételével olyan borítékban maradtak meg, amelyen a megrendelő neve, a megrendelés száma és olykor a készítés dátuma is szerepel.
A nevek alapján derült ki, hogy több mint ezer felvétel a kolozsvári zsidó közösség tagjairól készült 1937 és 1944 között. Gyermekek, fiatalok, jegyesek, családok mutatják legszebb arcukat Sárdi felvételein, alig néhány évvel azelőtt, hogy többségüket koncentrációs táborba szállították volna.
1935 és 1948 között Sárdi Elemér fotóműhelye a legkeresettebbek közé tartozott Kolozsváron. 1943-ban Budapesten is műhelye volt Csiszár Viktorral közösen. Mesterien bánt a fénnyel, jellegzetes stílusa a hollywoodi glamourt idézi, amely megszépítette, csillogóvá, varázslatossá tette a valóságot.
Műhelyében megfordultak a kor helyi hírességei, a „magyar Marlene Dietrich”, Rácz Vali énekesnő, színésznő például többször is. Ő egyébként zsidókat mentő személyként szerepel a Jad Vasem Intézet listáján, ugyanis budai villája egyik szekrényében hét hónapig rejtegetett egy zsidó házaspárt a német megszállás idején.
Négyezer üvegnegatívból mindössze kettőn szerepel vidéki alany, a többség városlakó, a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból. Találunk köztük arisztokratákat, katonákat, orvosokat, tanárokat, színészeket, kétkezi munkásokat. A fennmaradt hagyatéktöredék jól mutatja Kolozsvár akkori etnikai összetételét, amelyben még többségben voltak a magyarok és jelentős részt tettek ki a zsidók.
A tervek szerint a kolozsvári zsidó közösség tagjainak digitalizált portréit még 2021-ben vándorkiállításon mutatnák be, illetve terveznek egy weboldalt is. Addig is a már digitalizált fotók egy része az elérhető adatokkal együtt megtekinthető a Facebookon.
Az Arhiva de Fotografie egyesület vezetői remélik, hogy a fotók felvásárlásának árát (kb. 3000 eurót) sikerül adományokból fedeznie, ebből eddig az egytizedét sikerült összegyűjteni. Részletek itt.
A nyitóképen Neumann Zoltánné és Robi 1940-ben Kolozsváron.
A teljes cikk a Maszol.ro oldalán olvasható.
Fotók: Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie
