A vírushelyzet miatti lezárások után az idei Múzeumok éjszakája igazi ünneppé válhatott a kultúra kedvelői számára, hiszen ez volt az első országosan megrendezett esemény, amely újra teljes programmal várhatta az érdeklődőket.
Győr különösen kedvelt turisztikai célpont, múzeumai, történelmi emlékhelyei rengeteg látnivalóval szolgálnak, a Múzeumok éjszakáján pedig számtalan program színesítette az amúgy is gazdag palettát: utcaszínház, kamarakoncertek, pop up kiállítások és tárlatvezetések várták késő estig az érdeklődőket.
A különös nevű Magyar Ispita épülete több egymás mellett álló középkori épület egyesítésével jött létre. Széchényi György püspök 1666-ban alapította meg az ispotályt (betegmenhelyt), mert a városban már korábban működő német menhely nem fogadta be a rászoruló magyarokat.
Megvásárolt egy földszintes épületet a városban, melyben először 13 rászoruló agg lelt menedékre. Az épület fenntartását és a szegény idősek gondozását Széchényi György püspök 5000 arany forintnyi tőkéjű alapítványának kamataiból biztosították. További jelentős adományok érkeztek az alapítványhoz, így 1724-ben lehetővé vált, hogy a két szomszédos épületet is megvásárolják az ispita számára. Az épületeket egybenyitották, az ápoltak lelki életének biztosítására pedig az épületsor végében templom építését is elhatározták.
A barokk stílusú Szent Anna–Szent Teréz-templomot 1735-ben szentelték fel. Az eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére épült templom főoltárára Szent Anna freskója került, innen ered a kettős megnevezés. 1876-ban emeletráépítéssel bővült az ispotály. Az épületegyesítések során két belső udvart is kialakítottak kerengővel. A toszkán oszlopok, íves téglaboltozatok gyönyörű reneszánsz enteriőrt hoztak létre.
A II. világháború és az azt követő gazdasági válság elvitte az alapítvány tőkéjét, így az intézet nem tudta folytatni addigi tevékenységét. A világháborút követően lakóházzá vált, állapota folyamatosan romlott.
1961-ben és 1994-ben újították fel, jelenleg a Váczy Péter-gyűjtemény és időszaki kiállítások otthona.
Váczy Péter történész az MTA tagja volt, szenvedélyesen gyűjtötte a régi bútorokat, porcelánokat, a régiségvásárok kuriózumait. Gyűjteményét a városra hagyományozta, melynek legértékesebb és legérdekesebb darabjai jelenleg az állandó kiállításon tekinthetők meg: egy dúsan faragott, 44 fiókos, aranyozott, felvidéki kabinetszekrény a 17. századból, egy 15. századi, bőrből készült, spanyol szék vagy egy szintén ebből a századból származó kínai halottőrző porcelánkatona, amely gyémánttőrrel a kezében küzdött meg a gonosz szellemekkel.
A győri Széchenyi téren álló Vastuskós ház őrzi a Patkó Imre újságíró, műgyűjtő 20. századi képzőművészeti alkotásokból, illetve a távol-keleti és afrikai törzsi művészet tárgyaiból álló gyűjteményét. A múzeumok éjszakája alkalmából rögtönzött retró divatbemutató egészítette ki a Patkó-gyűjtemény képzőművészeti alkotásait.
A gondosan összeválogatott, az 1960-as, 70-es évekből származó ruhák a festmények hangulatát, a kor életérzését hozták kézzelfogható közelségbe a látogatók számára.
Gyarmathy Tihamér festményéhez a lurex estélyi, Vasarely pop art festményeihez a házi készítésű kiskosztüm, Egry József Balaton című festményének idilli színvilágához egy könnyed nyáresti ruha, Czóbel Béla Fekvő nőjéhez a háziruhák gyöngye, a pongyola párosult. Az újszerű reflexiók újszerű megvilágításba helyezték a műveket, ráadásul a gondosan összeválogatott ruhakollekció igazi nosztalgikus élményt szerzett az izgalmas vezetésen résztvevőknek.
A győri zsinagóga épülete ad otthont a Vasilescu-gyűjteménynek. Zenés tárlatvezetésen ismerhettük meg az itt található Ország Lili-műveket. A múzeumok éjszakáján a gyönyörűen felújított zsinagóga kettős kupolájába is fel lehetett mászni, de a különleges festésű szakrális épület bejárása is élményszámba ment.
Győr város történetéhez szorosan kapcsolódik a győri püspökség: a Káptalandomb egyházi épületei, múzeumai is bekapcsolódtak a programsorozatba.
A város neve összeforrt Szent Lászlóéval.
Legenda Aurea néven az ereklyékről, kiemelten a város egyik jelképéről, a Szent László-hermáról szól Győr egyik legrégebbi épületében, a Káptalanházban kialakított állandó tárlat. A Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása miatt a nagybecsű szakrális ereklye az eredeti helyszínéről – a székesegyház hédervári kápolnája – ideiglenesen a Káptalandomb egyik épületének udvarán kialakított kiállítótérbe költözött.
A püspökvárban, a Boldog Apor Vilmos-emlékkiállításon vetített fényképek, dokumentumok, filmrészletek mutatják be a vértanú püspök életútját. A püspökvár tornyából ezen az estén egészen éjfélig gyönyörködhettek az érdeklődők a 750 éves város lenyűgöző látképében.
A Magyar Ispita épületét Ritly Jenő mutatta be, a Vastuskós ház retró divatbemutatóját Csillag Veronika múzeumpedagógus vezette és állította össze. Ország Lili műveiből Pápai Fruzsina művészettörténész és a Széchenyi István Egyetem Művészeti karának növendékei tartottak tárlatvezetést a zsinagóga épületében.
Nyitókép: a Győri püspöki kastély. Fotó: Shutterstock/Sebastian Szever
