A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Irodalom

Milyen kihívást jelent a mesterséges intelligencia (MI) a könyvszakmában? Félnek tőle vagy már használják is az MI-t a könyvtárakban, a kiadókban, az oktatói vagy jogi munkában? A nemzetközi könyvfesztiválon MI és a könyv címmel tartottak szakértői beszélgetést a jelenleg igen forró témáról.

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.


651d7dfbcb243b493f33f80c.jpg
Mihály Eszter

Informatikus szakembereik alapszintű programozási feladatok elvégzésére is használják már az MI-t, amellyel szintén időt szabadítanak fel magasabb szintű feladatokhoz. Az MI tehát nemcsak a könyvtárosok, hanem az információtechnológiai szakemberek számára is hasznos eszköz, amely hozzájárulhat a nagy mennyiségű információk feldolgozásához és kezeléséhez. Azt is hangsúlyozta, hogy bár nem lát olyan területet, ahol korlátozni kellene az MI használatát, az emberi felügyelet és kontroll továbbra is elengedhetetlen része a munkájuknak.

Az MI és az oktatás

Infokommunikációs szakjogászként és könyvtárosként vett részt a beszélgetésben dr. Aczél-Partos Adrienn, aki rámutatott arra, hogy bár a jogászok általában távol tartják magukat a technológiától, és a hagyományos megközelítéseket részesítik előnyben, az MI már legalább egy évtizede jelen van a jog világában is.


651d7f1798c6458ac66197fe.jpg
dr. Aczél-Partos Adrienn

Régóta működnek az egyetemeken repozitóriumok, azaz olyan dokumentumszerverek, amelyek a tudományos munkák digitalizálására és online közzétételére szolgálnak. Ezen a területen például a szakdolgozatok, kutatási tanulmányok absztraktjainak készítéséhez, vagy korábbi, papíralapú tanulmányok digitalizálásához lehet hatékonyan használni az MI-t. A smart library elvei alapján a Pázmány jövőbeli könyvtárépületében is tervezik az MI használatát, amely pozitív hatást gyakorolhat mind a jogászok, mind a könyvtárosok munkájára.

A tanulásban is segítségül lehet hívni az MI-t, például címadáshoz, tartalomjegyzék készítéshez, vagy akár helyesírási hibák kereséséhez. Viszont mivel még sokszor „hallucinál”, így mindig kritikusan kell fogadni a javaslatait. Ugyanakkor az MI jelenléte az egyetemi oktatásban is új kihívásokat vet fel, és az intézményeknek el kell gondolkodniuk az alkalmazkodás módjáról, valamint a jogi szabályozásról például a beadandókkal kapcsolatban. Szintén kérdéseket vet fel a szerzői jog kérdése egy MI által generált írások esetében, hiszen a jelenlegi joggyakorlat szerint csak természetes személy lehet szerző.

Az MI és a kiadás

A 19. században tankönyvkiadóként alapított, holland gyökerű Wolters Kluwer ma már elsősorban legaltech cégként tevékenykedik, magyarországi jogi üzletágát dr. Krizsán Brigitta vezeti. Szakterületük az informatikai és szoftveres megoldások nyújtása jogi, egészségügyi, adózási és szabályozási területeken. Emellett a hagyományos könyvkiadás is része maradt tevékenységüknek, és idén már harmincadik alkalommal adták ki a jogtárat.


651d7fde928718e0c2de7731.jpg
dr. Krizsán Brigitta

Krizsán kiemelte az MI használatának fontosságát a munkájuk során. Ő is bemutatott egy projektet, amely emberi kapacitásokkal szinte megvalósíthatatlan lett volna. A jogtárban elérhető bírósági határozatok gyűjteménye több mint kétszázezer döntvényt és ítéletet tartalmaz, amelyeket az MI segítségével rövid kivonatokkal láttak el. Ezek az absztraktok pár sorban összefoglalják azokat az információkat, amelyek a gyakorló jogászoknak relevánsak lehetnek, így egy precedens ügy kapcsán nem kell több száz oldalnyi iratot átolvasniuk. Az ilyen MI-alapú megoldások jelentősen segítik a jogászokat abban, hogy időt takarítsanak meg és a paragrafusok böngészése helyett magasabb hozzáadott értékű feladatokkal foglalkozhassanak.

Kiadói oldalról az MI kiemelkedő segítséget nyújthat például a szerkesztési munkákban vagy a helyesírás-ellenőrzésben. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy óvatosnak kell lenni az MI által generált tartalmakkal: különösen a jogi összefüggések vagy vélemények kialakításakor a kritikus gondolkodás elengedhetetlen. Az MI segítő eszköz lehet mind a jogi, mind a kiadói területen, de soha nem helyettesítheti az emberi szakértelmet.


651d8059d416efb9734698b1.jpg
Közönség az előadáson
Az MI és a jövő

Galántai Zoltán az MTA jövőkutatással foglalkozó bizottságának titkáraként, valamint a földön kívüli civilizációk kutatójaként évekig foglalkozott jövőkutatással. Szerinte az egyik legfontosabb a mesterséges intelligánciával kapcsolatban is, hogy hogyan értelmezzük azokat a jelenségeket, amelyekről még nincs elegendő ismeretünk, illetve, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen gondolkodási torzítások befolyásolhatnak minket. Rámutatott, hogy az MI már hosszú ideje része az emberiség technológiai fejlődésének, és több olyan időszakot is átéltünk már, amikor az MI fejlesztések háttérbe szorultak. Most egy újabb felívelésnek vagyunk szemtanúi, azonban a szakirodalomban gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor jön el újra az „MI-tél”.

A téma kapcsán Galántai megemlítette a Bill Gatesről elnevezett Gates-szabályt, ami azt mondja ki, hogy amikor megjelenik egy új technológia – például most a ChatGPT –, az első néhány év fejlődési ütemét mindig túl-, tíz éves időtávban viszont alábecsüljük. Ennyi idő alatt ugyanis gyakran valami teljesen más irányba konvergál az eredeti ötlet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy igen nehéz előrejelezni, hogy egy adott technológia mennyire lesz sikeres és meghatározó.


651d817498c6458ac6619815.jpg
Galántai Zoltán

A másik követendő gondolkodási irányként David Edgerton brit kutató publikus technológiákra vonatkozó véleményét hozta be a beszélgetésbe. Ezek közé tartozott például a II. világháború után az atomenergia, amitől azt várták, hogy olyan olcsóvá teszi az energiatermelést, hogy mérni sem lesz érdemes. Ez, ahogy láttuk, nem következett be. Vagy ilyen volt 2000 után az internet, ami valóban széles körben elterjedt, és alapvetően változtatta meg az életünket. Ezek a példák arra figyelmeztetnek minket, hogy óvatosnak kell lennünk az éppen felfutó – mint most az adatelemzés vagy az MI – technológiáikkal kapcsolatban, és mérlegelni, hogy mennyire indokoltak vagy túlzóak a velük kapcsolatos várakozások.

Végül felvetette azt a kérdést is, hogy az MI képes lesz-e valaha megérteni olyan problémákat, amelyekhez ma még emberi absztrakció szükséges? Ez egy olyan terület, ahol az emberi egyediség és szakértői tudás kulcsfontosságú maradhat.

A beszélgetés résztvevői Mihály Eszter (OSZK – Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese), dr. Aczél-Partos Adrienn (Pázmány Péter Katolikus Egyetem kari könyvtárvezetője, infokommunikációs szakjogász), dr. Krizsán Brigitta (Wolters Kluwer Hungary jogi üzletágának vezetője), Galántai Zoltán (ELTE GTK egyetemi oktatója, jövőkutató, író), valamint a moderátor, Takács Dániel (ELTE ÁJK kari könyvtárvezetője) voltak.

Nyitókép: AFP / Daniel Sannum Lauten. Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu