Lyonban született, apja a többszörös Oscar-díjas zeneszerző Maurice Jarre volt, aki a Doktor Zsivágó filmzenéjét is írta, anyja a II. világháború alatt részt vett a francia ellenállásban. Ötéves korában szülei elváltak, apja Amerikába ment, ő anyjával Franciaországban maradt. Kiskorától tanult zongorázni, hatott rá a jazz és a modern klasszikus zene, különösen Sztravinszkij Tavaszi áldozata. Tinédzserként egy rockegyüttesben gitározott, de anyja a tanulmányai érdekében elkobozta hangszereit. A párizsi konzervatóriumban klasszikus zenét tanult, majd a konkrét zene megalapozója, Pierre Schaeffer tanítványa lett, megismerkedett az akkoriban ritkaságnak számító szintetizátorral, és konyhájában stúdiót alakított ki.
Első kislemeze 1971-ben, első albuma egy év múlva jelent meg. Dalokat írt francia sztároknak, film- és színházi zenéket komponált, így az Égő pajták című 1973-as Alain Delon-filmhez is, és ő a legfiatalabb zeneszerző, akinek művét bemutatták a párizsi operaházban.
1976-ban jelent meg a lakásstúdiójában rögzített, hattételes Oxygene című lemeze, amely sci-fiket idéző hanghatásaival forradalmian újnak számított. A nagy kiadók visszadobták, de egy kis cég, vállalva a kockázatot, 50 ezer példányt nyomott belőle – a korong végül több mint 15 millió példányban kelt el, a negyedik tétel az angol slágerlistán a negyedik helyig jutott.
Az 1978-as Équinoxe dinamikusabb hangzását Jarre saját fejlesztésű hangszerekkel állította elő. E lemezéből 2022-ig mintegy tízmilliót adtak el. 1979-ben a francia forradalom bicentenáriumán tartotta meg első, fényeffektusokkal, vetítéssel és tűzijátékkal kísért koncertjét Párizsban, a Concorde téren. 1981-es Magnetic Fields című albumán először komponált zenéjébe digitálisan felvett, kódolt hangmintákat (sampling). Első három albumán a hosszan kitartott, lebegő szintetizátor-futamokba úsznak be popdallamok, és ez kínai koncertkörútján is népszerűvé tette: ő volt az első nyugati zenész, aki a kommunista Kínában felléphetett.
1983-as Musique pour Supermarché című szerzeményéből a zenekiadás iparosodása ellen tiltakozva csak egy példány készült, majd megsemmisítették a nyomólemezt, a lemezt pedig 69 ezer frankért elárverezték, a bevételt jótékonysági célokra fordították. A mű mindössze egyszer, a Radio Luxembourg adásában hangzott el, Jarre arra kérte rajongóit, hogy onnan vegyék fel és kalózkiadásokban terjesszék. Az 1984-es Zoolookon többnyelvű, köztük magyar beszédfoszlányokból kreált zenét. Két év múlva a NASA és Texas állam hívta Houstonba koncertezni, ekkor született az ötlet, hogy Ronald Erwin McNair űrhajós szaxofonon eljátssza közösen írt számukat a világűrben. A Challenger űrsikló azonban, amelyen McNair 1986. január 28-án a kozmoszba indult, a fellövés közben megsemmisült, a lesújtott Jarre ezután csak hosszas rábeszélésre tartotta meg néhány hónappal később Rendez-vous Houston című koncertjét, másfél millió ember előtt, amelyet a világ legnagyobb szabadtéri koncertjeként tartanak számon. Pályafutása során még kétszer játszott nagyobb közönség előtt: 1990-ben a francia nemzeti ünnepen 2,5 milliós, 1997-ben pedig, Moszkva megalapításának 850. évfordulóján 3,5 milliós tömeg hallgatta zenéjét; ezekkel a koncertekkel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Az 1988-as Revolutions szimfonikus, indusztriális és etnojazzes számokat tartalmazott, a következő években népszerű zenei műfajokat próbált elektronikusan megszólaltatni, de ebben nem volt sikeres. 1997-ben kiadta az Oxygene második, majd 2016-ban harmadik részét. 2000-ben jelent meg első vokális albuma, a Métamorphoses. A 2015-ös, kétrészes Electronicán olyan előadókkal dolgozott, mint Pete Townshend, a Tangerine Dream, Laurie Anderson, John Carpenter, a Pet Shop Boys, Gary Numan, Hans Zimmer, Cyndi Lauper. Közben hatalmas szabadtéri koncerteket rendezett, amelyeken a legkorszerűbb látványelemeket vetette be. Az ezredfordulón a gizai piramisoknál lépett fel, de koncertezett Athénban az Akropolisz lábánál, a kínai Nagy Fal tövében, a karthágói amfiteátrumban és a párizsi Eiffel-torony előtt is.
JMJ, ahogy a franciák emlegetik, 1995-ben a francia Becsületrend lovagi címét, 2011-ben tiszti rendjelét kapta meg. Számos kitüntetés mellett háromszor kapott Grammy-díjat new age kategóriában. Az UNESCO jószolgálati nagykövete, akit komolyan aggaszt bolygónk jövője. 2013 júniusában a Szerzői Jogkezelők Nemzetközi Szövetségének (CISAC) elnökévé választották. Tavaly más sztárokhoz hasonlóan ő is eladta zenei életművének jogait a BMG kiadónak.
Több házasságon, váláson is túl van, társa volt többek közt Charlotte Rampling, Isabelle Adjani és Anne Parillaud színésznő. Három gyermeke van.
A Jean-Michel Jarre zenéire komponált fénykoncertek 1987-től több százszor voltak láthatóak a TIT Budapesti Planetárium Lézer Színházában. 1993-as Chronologie és Oxygene 7-13 című albumát budapesti koncertjein is hallhatta a közönség. A francia világsztár 2008-ban és 2010-ben a Sportarénában, 2009-ben Debrecenben bűvölte el show-jával a hazai rajongókat. Legutóbbi, 2016-os budapesti fellépésén klasszikus darabjai mellett Electronica című művéből mutatott be tételeket, és az általa fejlesztett látványos hangszeren, a lézerhárfán is játszott. Utolsó két albuma az Amazonia (2021) és az Oxymore (2022), de számtalan válogatás, remix és koncert DVD is gyarapítja életművét; eladott lemezeinek számát 85 millióra becsülik. Legutóbb 2020 szilveszterén adott újévi koncertet egy párizsi stúdióból, ahol avatarja az akkor már leégett, de a virtuális térben rekonstruált párizsi Notre-Dame székesegyházban jelent meg. A koncertet 75 millióan nézték.
Nyitóképen Jean-Michel Jarre a francia zenekutató intézet, az IRCAM stúdiójában 2023 januárjában. Fotó: Stephane de Sakutin / AFP
