A szellemlátó festő – Megnyílt az El Greco-kiállítás a Szépművészetiben

El Greco élete és életműve éppúgy tekinthető valódi, mint szimbolikus zarándoklatnak: a görögországi Krétáról indulva, olaszországi, elsősorban velencei tanulóévek után Spanyolországban, Toledóban vált kora egyik legismertebb spanyol festőjévé. Képeit jellegzetes, átszellemült alakjairól könnyen lehet azonosítani. A Szépművészeti Múzeum idén harmadik, európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű tárlatát nyitja ma, Bosch és Matisse után ezúttal El Greco életművét állítva a középpontba.

A magyar nagyközönség első alkalommal láthat Domenikosz Theotokopulosz, azaz El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. A több mint hetven művet felvonultató tárlaton félszáznál is több alkotást jegyez a görög–spanyol mester. Spanyolország után a magyar főváros múzeuma büszkélkedhet Európa legnagyobb El Greco gyűjteményével, és a Mol – Új Európa Alapítvány vásárlásának köszönhetően a közelmúltban az alkotó további remekművével: a Gonzaga Szent Alajos képmásával gazdagodott.

Ez az alkotás már korábban is látható volt hazánkban, mert egykor a századforduló neves műgyűjtője, Nemes Marcell birtokába került. Nemes annak idején megvételre ajánlotta 12 El Greco-festményt is magában foglaló gyűjteményét a magyar államnak. A vásárlás akkor nem valósult meg, de a friss beszerzésnek köszönhetően ismét hazánkban lelt otthonra a festmény.

A Szépművészeti Múzeum tárlatának kurátora a világ legelismertebb El Greco-kutatója, Leticia Ruiz Gómez, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója. Neki köszönhető, hogy a tárlatra olyan művek is érkeztek, amelyek korábban még sohasem hagyták el Toledót: az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a San Nicolas de Bari-templomból vagy a Santo Domingo el Antiguo kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című remekmű.

A kiállítás időrendben vezeti végig a nézőt azokon a földrajzi helyeken, művészeti központokon, ahol a mester megfordult. A krétai, erős bizánci hatást követően Velencében az itáliai reneszánsz, elsősorban velencei mesterek műveivel ismerkedett, egyéni hangú művészete pedig Spanyolországban, Toledóban teljesedett ki.

A tárlat tematikus szekciókban mutatja be a remekműveket, El Greco alkotásait az előképekkel, ihletforrásokkal párhuzamba állítva. A többségükben vallási témájú művek mellett profán alkotások, elsősorban portrék is láthatók, amelyeket kifejező élénkség és pszichológiai mélység egyaránt jellemez.

Legnagyobb elismertségét mégis vallási műveivel aratta a mester, amelyeken a szenteket ima vagy eksztatikus látomás közben ábrázolta. Félalakos, a nézőhöz közeli beállításaival, könnyed, légies, megnyúlt alakjaival a lelkiség és az elmélyülés mestere volt. Festményein az égbolt és a felhők is a kompozíció szerves részei. Késői alkotásain a tér és az alakok formai játékokká olvadnak össze, amivel évszázadokkal előre megelőlegezte a modern művészet megközelítésmódját.

Igazi kuriózum, hogy négy fennmaradt rajza közül kettő: a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotások is szerepelnek a kiállításon.

A kiállítás február 19-ig látogatható.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán