A színpadtól a mozivászonig – Janovics Jenő pályaképe

Janovics Jenő 150 címmel jubileumi emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézete, valamint a Filmtett Egyesület. A kétnapos rendezvény az október 5. és 9. között lezajlott 22. Filmtettfeszt szerves része volt. A konferencia második napjának záróeseményeként, október 8-án mutatták be a Művész moziban a FilmHungary által frissen megjelentetett Janovics-monográfiát. Az eseményen jelen voltak a kötet szerzői és szerkesztői, a beszélgetést Blos-Jáni Melinda, a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média tanszékének adjunktusa moderálta. A Janovics Jenő pályaképe. Egy élet a magyar kultúra szolgálatában: a színpadtól a mozivászonig című könyv négy átfogó tanulmány segítségével mutatja be Janovics rendezői, színházigazgatói, filmvállalkozói pályafutását és közéleti szerepvállalását. Mint elhangzott, az eddigi kiadványokhoz képest új adatok gazdagítják a most megjelent kötetet.

A moderátor elsőként arra volt kíváncsi: hogyan jutottak a kiadvány megjelentetői arra az elhatározásra, hogy az erdélyi kultúra egyik meghatározó alakjáról tudományos ismeretterjesztő könyv szülessen a jubileumi évfordulóra. Amint egy film létrejötténél is nagyon fontos elem a producer, ugyanúgy egy könyv megszületésekor is fontos a kezdeményező – jegyezte meg Blos-Jáni Melinda.

Kollarik Tamás, a kötet egyik szerkesztője és társszerzője kifejtette: a FilmHungaryt alapító Takó Sándor producerrel, rendezővel együtt indították el három évvel ezelőtt a Magyarok Hollywoodban című könyvsorozatot, ekkor adódott az ötlet, hogy Janovics Jenő születésének 150. évfordulójára is össze kellene állítani egy monográfiát, hiszen a Kolozsváron tevékenykedő színházigazgató, filmvállalkozó elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar filmipar területén.

„Janovics Jenő nemcsak az erdélyi, hanem a magyar kultúrának is egyik legkiemelkedőbb egyénisége, de sajnos viszonylag ismeretlen figurája a magyar közgondolkodásnak. Az Erdélyben élő és dolgozó alkotóknak köszönhetően emelkedik be szépen, lassan a magyar köztudatba. Nagyon izgalmas utazáson vagyunk túl, kiváló és fantasztikus írások születtek. Nagyon remélem, hogy ez a könyv hosszú évekig ott szerepel majd a magyar közoktatásban, hiszen ezzel a szándékkal is készítettük” – mondta el Kollarik Tamás.  

Blos-Jáni Melinda egy Kötő József által írt szövegrészlet felolvasásával indította el a beszélgetést. A színháztörténész a 2001-ben megjelent A Hunyadi téri színház című Janovics Jenő-kötet utószavában a következőket fogalmazta meg: „A könyv méltatását egy olyan gondolattal kell zárnunk, amelyet Janovics nem írhatott meg, hisz az ő színháztörténeti helyének kijelöléséről van szó. Persze a színháztörténésznek nincs nehéz dolga, mert a tény paradoxonja, hogy ezt már megírta az életműve, amelyet hátrahagyott.

Janovics korokon túlmutató modellember.

Nem volt stílusteremtő, mint Kótsi, E. Kovács vagy Ditrói, de színházteremtő volt. Mai szóhasználattal élve zseniális menedzser volt. A mindig ráfizetéses ágazatból, a kultúrából nyereséget tudott kicsiholni. Csakhogy a nyereségből nem kolozsvári házsorokat vásárolt, hanem az beépült a Hunyadi téri színházba, a Színkörbe, a moziszínészek gázsijába, a békebeli és háborús jótékonykodásba. A korokon túlmutató modellszerűség abban mutatkozik meg, hogyan válhat a kultúra öneltartóvá, ha kellő alázattal a művészetet és nem az üzletet szolgáljuk.” ( Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Korunk Baráti Társaság Komp-Press Kiadó, 2001.)

A moderátor szerint a fenti sorok mintha a most megjelent kötet címét vetítenék elő. A mostani kiadvány ugyanis sok tekintetben kibontja ezeket az összegzőnek szánt gondolatokat, a szerzők pedig tanulmányaikban ezt a nagyon sokrétű egyéniséget világítják meg több perspektívából.

Ezt követően felvetette: vajon egy kanonizációs folyamatnak a tetőpontján vagyunk-e vagy csak afelé közeledünk.

A könyv első nagyobb fejezetének a szerzője szerint bár megjelent már jó néhány kiadvány, és a mostani kötet is rendkívül fontos, de még nem lehet a kanonizáció tetőpontjáról beszélni. Zakariás Erzsébet reménykedik abban, hogy születnek még meghatározó, mélyre ásó munkák, amelyek Janovics életművét közelebb viszik a köztudathoz, a közönséghez, a maradékainkhoz.

A Janovics Jenő, a színész, a rendező, az irodalomtudós és a színházigazgató című átfogó tanulmány szerzője mintegy 35 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni az életművel, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárában dolgozva ugyanis felfigyelt arra, hogy a színház történetének legérdekesebb dokumentumai Janovics idejében jöttek létre. Zakariás Erzsébet nevéhez egyébként két korábbi Janovics-kötet is fűződik, az egyik a 2014-ben napvilágot látott Janovics. Az erdélyi Hollywood megteremtője című háromnyelvű  kiadvány, amely a Tracus Arte nevű bukaresti kiadó gondozásában jelent meg a kolozsvári filmgyártás századik évfordulója tiszteletére, a másik pedig a Janovics Jenő, 1872–1945 című, 2015-ös kötet, amely a színházi és filmes szakember halálának hetvenedik évfordulójára emlékezve jelent meg a Kolozsvári Operabarátok Köre kiadásában.

„A jelen kiadvány számomra is nagyon fontos. Ezúttal sikerült sokkal mélyebbre ásni a Janovics-életműben. Az én szempontom szerint Janovics elsősorban színházi ember volt, egész életét a színház szolgálatában töltötte, de a filmkészítés olyan csillogó pont, amely messziről nézve is kiviláglik az életművéből. Ebben a kötetben pedig a színház mellett a filmgyártó és a közéleti ember képe is kirajzolódik” – fogalmazott Zakariás Erzsébet.

A könyv másik szerzője és egyben társszerkesztője, Zágoni Bálint filmrendező, filmtörténész szerint minden bizonnyal a lokálpatriotizmus is szerepet játszott abban, hogy foglalkozni kezdett Janovics munkásságával. Kezdetben azt gondolta, hogy az a száz év, ami elválaszt bennünket az életműtől, időben olyan távolság, hogy eléggé tiszta kép alakítható ki arról, milyen filmek készültek, kikkel dolgozott stb. De hamarosan azzal szembesült, hogy sokkal homályosabb a kép, sokkal kevesebb információ maradt fenn, és sokszor azok az adatok is, amelyeket tudunk, egymásnak ellentmondók.

„Több irányból közelítettem meg Janovics életművét. Volt, hogy kiállításon dolgoztunk, Balogh Gyöngyivel, a filmarchívum munkatársával képes kiadványt szerkesztettünk, és portréfilmet is készítettem róla. Ennek ellenére nagyon sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Részben azért is tartom hasznosnak ezt a kötetet, mert megpróbáltam választ találni én is a felmerülő kérdésekre, legalábbis megfogalmazni egy elképzelést ezekkel kapcsolatban. A filmek utóéletének is megpróbáltam nagyobb teret szánni, ugyanis manapság sokkal több eszköz van a kezünkben, mint amennyi azokéban volt, akik ezelőtt negyven, ötven évvel kutatták az életművet, sokkal könnyebben megtalálunk olyan információkat, amelyek számukra elérhetetlenek voltak. Ez pedig nagy mértékben segít abban, hogy olyan félreértéseket tisztázzunk, amelyek évtizedeken keresztül továbbéltek” – fejtette ki Zágoni Bálint.

Kollarik Tamás producer, jogász, a kötet társszerkesztője és -szerzője úgy vélte,

Janovics Jenő pályája azért izgalmas, mert egész élete párhuzamba állítható a film születésével, elterjedésével, kibontakozásával.

„A könyv koncepciója szerint Erzsébetnél van a színház, Bálintnál és Tamásnál a film, nálam meg a baj” – kezdte hozzászólását Ferenczi Szilárd történész, a Közéleti szerepek, üzleti érdekek, konfliktusok és magánéleti adalékok című tanulmány szerzője. Megjegyezte: minden problémát, ami Janovics életében és a különféle helyzetekben adódott, neki kellett valamelyest kibontani. „Bár gyakran találkoztam a nevével, viszonylag későn kezdtem behatóan foglalkozni Janoviccsal. A szakdolgozatomhoz vezető kutatás folyamán – témája a dualizmuskori Kolozsvár legnagyobb adófizetői – nyilván Janovics neve is felmerült. Ő ebben az időszakban Kolozsvár képviselő-testületi tagja volt, nem egyedüliként a színházhoz kapcsolható személyek közül” – részletezte Ferenczi.

A kötet borítóján Janovics Jenő portréja látható. Az ismeretlen szerző felvétele a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárából származik. A könyv a FilmHungary Ruritánia sorozatában jelent meg, felelős kiadó Takó Sándor. A négy átfogó tanulmány mellett a gazdagon illusztrált kötet tartalmazza Janovics Jenő filmográfiáját is. (A beszámolóban említett két tanulmány mellett a következő írások olvashatók: Zágoni Bálint – Kollarik Tamás: Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörője; Zágoni Bálint: Janovics Jenő filmes tevékenysége 1919 és 1945 között).

Köllő Kata

Fotó: Filmtettfeszt/Radu Norbert