A jelenleg érvényes többségi felfogás a 19. században élt svájci Rodolphe Töpffer munkásságához köti a rajzolt regény világhódító útjának kezdetét. E mára izmos szubkultúra hazai alkotói között elsőként Zórád Ernő és Cs. Horváth Tibor nevét kell említenünk, akik a zord 1950-es években tiltott műfajt a Füles című lap oldalain hallatlanul népszerűvé tették hazánkban.
Napjaink legismertebb magyar rajzolójának, az 1984-ben, Békéscsabán született Futaki Attilának most megjelent albuma, A Kivarrt a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából látott napvilágot. Szövegét Matz, eredeti nevén Alexis Nolent jegyzi, akivel Futaki, mivel olvasta legismertebb munkáját, a Killert, már jó ideje szeretett volna együtt dolgozni. A közös alkotásra végül mód nyílt. A francia szöveget Kopeczky Csaba és Jenei Zoltán fordította.
Futaki Attila 12 éves kora óta készült a művészi pályára, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, és a Firenzei Nemzetközi Képregényiskolában is tanult.
Spirál című első albuma 2009-ben, a Magvető Könyvkiadónál jelent meg, nagy sikert aratott a francia képregénypiacon is, és megalapozta a nemzetközi ismertségét, így megnyílt előtte a világkarrier lehetősége. Rajzai, folytatásos képregényei brit, olasz, német, holland, lengyel, brazil és mexikói olvasókhoz is eljutottak. Illusztrációi olyan világlapokban láttak napvilágot, mint a New York Times vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Futaki a Spirál nemzetközi sikere után, 2017-ben Budapest angyala címen jelentetett meg önálló albumot; szövegírója – akárcsak a 2021-ben publikált 10 – A Puskás című, a halhatatlan focista életét bemutató könyv készítése során – Tallai Gábor volt.
Kritikusai szerint a thriller, a noir és a horror műfaja áll hozzá a legközelebb. Az idén kiadott, A Kivarrt (eredetileg Le Tatoueur) című album e hármat egyesíti.
A magyar cím kissé félrevezető, ugyanis a francia szó tetoválóművészt jelent, míg a magyar „kivarrt” befejezett melléknévi igenév tetőtől talpig kidekorált testű embert. Márpedig a Zoltán nevű főszereplő bőre nem tetovált.
A Kivarrt komor tónusú, sötét színvilágú környezetbe vezet el Párizsban. Itt bujkál Zoltán, aki homályban hagyott okból kénytelen volt elmenekülni Budapestről, ahova még hosszú idő múlva sem ajánlatos visszatérnie. Az illegalitás ellenére nagy sikerrel üzemelteti a tetoválószalonját, anyagi gondjai nincsenek. Kliensei közt kutyás punkok, komoly hölgyek, menő negyvenesek, naplopó aranyifjak és a külvárosi csőcselék képviselői egyaránt jelen vannak. Magányos éjszakai bolyongása során, a Notre-Dame környékén leint egy taxit, s mivel köztudott, hogy a magyarok a világ minden tájékán jelen vannak, egy László nevű sofőr veszi fel.
Új ismerősébe lépten-nyomon később is újra meg újra belebotlik, így ha barátok nem is lesznek, bizalmas viszonyba keverednek. Beszélgetéseik során különös összeesküvésről: a taxisok titkos rendjének forradalmi terveiről értesül. Az államot sok évvel ezelőtt egy maffiaszerű szövetség ejtette túszul, amely kifosztja, kizsigereli a társadalmat. A taxisok elérkezettnek látják az időt a cselekvésre. Céljuk egyenként végezni a gőgös hatalmi elit tagjaival. Ehhez kapóra jön, hogy munkájuk révén tudják, melyikük hol lakik, kivel és mikor találkozik, így nincs nehéz dolguk, amikor az első merényletüket végrehajtják.
Az áldozat nem más, mint a szenátus elnöke. Hősünk nem sokkal később akaratlanul a tippadójukká válik, mivel legújabb kuncsaftja a politikai vezető garnitúra másik legfontosabb személyisége. Bár szeretne kimaradni a hajcihőből, mivel figyelmezteti a rá leselkedő veszélyre, két tűz közé kerül.
A dinamikus akciójelenetekben feltűnő szereplők valamennyien egyéni karakterek, és legjellemzőbb vonásuk méretes, nem mindig alakkonstans orruk, amelynek színe, íve, nagysága képkockáról képkockára változik.
A világcsavargó Zoltánnak menekülnie kell, és – bár ez számára a legkevésbé sem javallott – Budapest felé veszi az irányt. A soron következő albumban ottani viszontagságaikról olvashatunk majd.
Képek: részletek A Kivarrt című képregényalbumból, a Petőfi Kulturális Ügynökség engedélyével.
