Mindennapi életünk vitahelyzetei annyira természetesnek tűnnek, hogy nem is gondolunk rá: minden hasonló helyzetben retorikai képességeinket élesítjük – érvelünk. Az érvek ütköztetése pedig az élet egyik mozgatója, közösségépítő és -teremtő tevékenység. Az érvelésen alapuló vita türelemre, figyelemre nevel, ezért jó, ha ismerjük a szabályait.
A szabályok sokfélék, hiszen minden vita retorikai szituációja más: történhet a családi asztalnál, ebéd mellett; összekülönbözhet a szülő a gyerekkel, a tanár a diákkal, az ellenőr az utassal. Persze kevésbé hétköznapi formái is vannak a vitázásnak: irányított beszélgetések, formális, szabályozott érvütköztetés (disputa), parlamenti felszólalások, szócsaták, de ide kapcsolhatók akár a tudományos viták is. A vita a lételemünk, sokszor mégsem tudunk róla eleget.
A kötet a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny két évének tapasztalatait gyúrja egybe – többek között a vitázás műfajáról. A versenyhez kapcsolódó tudományos konferencián elhangzott előadások, valamint a versenybeszédek közlése és megjelentetése mellett a szerkesztők megválasztották a 2020. és a 2021. év beszédét is, amelyekhez elemzéseket is csatoltak. A szerzők az ELTE, a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, valamint a Szónok Születik Retorikaiskola oktatói és doktoranduszai. A most közreadott kötet pedig jól illeszkedik A régi-új retorika sorozat darabjainak örökségébe: a retorika mesterségének legfontosabb sarokpontjai közül egyre koncentrál, és azt összegzi kellő alapossággal. A kiadványt minden tanár, egyetemista vagy laikus érdeklődő számára ajánljuk, aki többet szeretne megtudni a kulturált vitatkozás hátteréről.
A Kossuth-szónokverseny 2022-ben megújult formában, a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE TÓK és a Nemzeti Színház együttműködésében valósult meg. A 2023. évi versenyt november 11-én tartják a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében.
A képen Kossuth Lajos toborzóbeszéde Cegléden. Franz Kollarz ceruzarajza
