A Zirci Ciszterci Apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. Az első szerzetesek Clairvaux-ból érkeztek, és a rendi határozatok értelmében már hoztak magukkal könyveket, így regulát, liturgikus naptárat (kalendáriumot), lelki olvasmányokat (Bibliát, egyházatyák és ciszterci írók munkáit), valamint egyházi és világi tudományokhoz szükséges műveket. A zirci monostor a pilisivel a Magyar Királyság két legnagyobb ciszterci apátsága volt a középkorban. A kutatások szerint egy ilyen apátság könyvtárában a kódexek száma százra becsülhető.
A zirci monostor virágkorát a 13. században élte, jó gazdálkodása lehetővé tette, hogy 1232-ben horvát területen egy új apátságot alapítson (Gotó, ma Kutjevo). A 15. század az apátság történetében már a hanyatlásról szólt: csökkent a szerzetesek száma, az anyagi és lelki irányítás gubernátorok, majd kommendádorok kezébe került. Írásos emlékei, oklevelei a török időkben nyomtalanul eltűntek. Legkésőbb 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, elnéptelenedett.
Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci barátok. Az építéshez felhasználták az akkor már romos állapotban lévő középkori épületek köveit. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Az épület büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. Az apátság épülete és az épületben található könyvtár nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság is: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona.
Az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár
Az apátsági könyvtárterem állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben. Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok, felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széles körű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.
A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották, és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már 65 ezer kötetnyi könyvből és folyóiratból válogathattak a szerzetesek és a környékbeli értelmiség.
A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva bútorzatában és állományában. 1950-ben Magyarországon a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is betiltották. Szerencsére a hazai művelődésügy döntéshozói között voltak olyanok, akik ismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, ezért úgy határoztak, hogy a könyvtárat eredeti helyén, érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a bibliotéka felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, ekkor nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. Borsa Gedeon Széchenyi- és számos más díjban részesült bibliográfus és irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa, az irodalomtudományok doktora – abban az évben, még a Népkönyvtári Központ munkatársaként – adta át a bibliotékát a nemzeti könyvtár akkori főigazgató-helyettesének, Waldapfel Eszternek.
1989-től újra élnek ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a könyvtárat továbbra is a nemzeti bibliotéka tartja fenn, működteti 2011 óta a múltját, jellegét legjobban tükröző Ciszterci Műemlékkönyvtár néven.
Borsa Gedeon 2023 végén töltötte volna be 100. életévét. Örökösei a régikönyvesek körében csak Gida bácsiként emlegetett szaktekintély könyvtárát az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárnak adományozták. A kettős jubileum apropóján a bibliotéka kisgalériáját eredeti állapotába állították helyre.
A 65 ezer kötetes gyűjtemény hetven, 15. századi ősnyomtatványt és 400 antikvát tudhat magáénak, közülük több dokumentum Magyarországon csak Zircen található meg. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
A gyűjtemény ritkaságnak számító darabjai:
Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadása.
A Schedel-krónika, amely Nürnbergben készült 1493-ban, és Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadása.
A kézzel színezett, növényi ábrákkal illusztrált, 19. századi Flora Universalis kötetei.
Az iparművészeti remekműként számon tartott, Európa-szerte is ismert intarziás asztal.
A Blaeu-féle föld- és éggömb (Amszterdam, 1648 k. és 1645 k.), amelyeket Magyarország legrégebbi glóbuszpárja közé sorolnak, valamint a Boulle stílusú óra Párizsból, a 18. század második feléből.
Az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár napjainkban kettős feladatot lát el: múzeumként a látogatók szakszerű tárlatvezetésen ismerhetik meg Magyarország egyik páratlan kultúrtörténeti emlékét; szakkönyvtárként értékes régi állományával, külön olvasóteremmel várja a kutatni vágyókat.
Könyvtárfelújítás és a Borsa-hagyaték
A műemlék könyvtár rendkívül színes állománya ugyanannyira tud ma érvényesen szólni a magyar társadalomhoz, mint keletkezésekor. Ennek sokrétű megnyilvánulása, hogy a nemzeti könyvtár a fenntartó anyagi hozzájárulásával nagyszabású felújítást végzett 2021-ben. Megújult a Barokk terem, műemlékvédelmi szempontok szem előtt tartásával restaurálták a barokk bútorzatot, a padlóburkolatot és a könyvtár folyosóját, amely falkutatások eredményeként kapta vissza eredeti színét.
Az informatikai fejlesztéseknek is köszönhetően a reprezentatív, klimatizált termek alkalmassá váltak kisebb konferenciák, kiállítások, művészeti programok vagy magánrendezvények szervezésére. Az új informatikai rendszer a múzeumi funkciót is erősíti; az infópultok és a fotópont lehetővé teszi a turisztikai céllal érkező látogatók magasabb szintű kiszolgálását. A felújítási munkák leginkább említésre méltó hozadéka, hogy az intézmény terei a régi idők örökségén nyugodva szólnak hozzánk és képesek megfelelni korunk igényeinek. Az OSZK minden lehetséges módon képviseli a feledés elleni harcot, így mindannyian autentikus tértapasztalatban részesülünk.
A műemlék könyvtár második nagyobb fejlesztésére 2023-ban került sor, ennek keretében a díszterem belső kisgalériáját állították eredeti állapotába helyre.
A szakmai figyelemnek köszönhetően – az ősnyomtatványokkal együtt – egyben és helyben maradt az a több mint hatvanezer kötetes állomány, amely rámutat Borsa Gedeon munkásságára is, akinek hozzávetőleg 1500 kötetes segédkönyvtárát, a Borsa-könyvtárat örökösei a műemlék könyvtárnak adományozták. A gyűjtemény egyharmada magyarországi kiadvány, amely felsorakoztatja a hazai könyvtörténeti szakirodalom alapvető kézikönyveit. Külföldi megjelenésű könyvei a könyv-, kötés- és tipográfiatörténeti munkák mellett elsősorban olyan bibliográfiák, amelyek a retrospektív bibliográfia kutatásait szolgálták. A zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár egyszerre beszél Borsa Gedeonról, aki nélkül aligha elképzelhető könyvkultúránk.
Az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár ma is jelen lévő szellemiségének csírái 1182-ben jelentek meg. 2024-ben 21. századi igényeknek megfelelő múzeumként, kultúrkincsek bemutatóhelyeként, kutatóhelyként és helytörténeti anyagok gyűjtőhelyeként várja az érdeklődőket.
