Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a mai kamaszok. Olyan problémákkal kell szembesülniük, amelyekkel az őket megelőző generációknak régóta vagy egyáltalán nem: klímaváltozás, világjárvány, háború. A globális problémák mellett lokális nehézségek is bőven adódnak; elég, ha csak az elszabaduló ingatlanárakra gondolunk, amelyek miatt egy kis lakás megvásárlása is több évtizedes súlyos eladósodást jelent.
Mindezekkel megbirkózni még akkor sem egyszerű, ha a fiatal támogató szülői háttérrel indul neki annak a bizonyos nagybetűsnek. És mi van akkor, ha ez hiányzik? Ha állami gondozásból, nevelőszülőktől, esetleg kisebb-nagyobb bűnügyek miatt javítóintézetből kikerülve kezdi el a felnőtt életét? Sokszor az alapvető kompetenciák is hiányoznak számára ahhoz, hogy elboldoguljon az életben, és a legtöbbször jövőképe sincs: nem tudja, miben jó, mit szeretne magával kezdeni.
Schermann Márta, az Art-ravaló életre hívója, szakmai vezetője színészként több évet külföldön töltött, ahol megtapasztalta, milyen hatékonyak tudnak lenni a szociális művészeti projektek. Hazatérve több programot is szervezett, például 2016-ban a fiatalkorú prostituáltak életét feldolgozó, Árvaálom című előadást. Ekkor került kapcsolatba állami gondozottakkal foglalkozó szakemberekkel, akik felhívták a figyelmét a rendszerből kikerülő fiatalok sorsának megoldatlanságára és bizonytalanságára.
Az Art-ravaló 2018-as elindításakor saját és más hazai szakemberek tapasztalatait, valamint jó külföldi példákat gyúrtak egybe. A program az igényekhez és a lehetőségekhez illeszkedve azóta is fejlődik. A felnőttképzés a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Faktor Terminál Egyesület együttműködésében zajlik, az anyagi feltételeket a belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa biztosítja.
A kilenc hónapos program igen sűrű és nagy kihívások elé állítja a résztvevőket: művészi eszközökkel kompetenciafejlesztést, valamint szakemberi irányítással pályaorientációs és pénzügyi képzést kapnak, amelyekkel a mindennapi életben való boldogulásukat szeretnék elősegíteni. A tucatnyi résztvevő szállást, napi háromszori étkezést, BKV-bérletet és ösztöndíjat is kap, jogosítványt szerezhet, számítógépes oktatásban vehet részt, de akár nyelvvizsgázhat is.
A komplex készség- és képességfejlesztés célja az, hogy a fiatalok perspektívát kapjanak, munkát vállaljanak és biztosítani tudják a megélhetésüket. Ahogy Gratzer-Sövényházy Edit, a bűnmegelőzési tanács rendőr ezredese a projektet bemutató estéjén elmondta, szerinte az állami gondozásból, javítóintézetekből kikerülő fiatalok igen nagy eséllyel kallódnak el, lépnek a bűnözés útjára. Az Art-ravaló előző három éve azt bizonyítja, hogy a program sikeres: a résztvevők jól boldogulnak a mindennapi életben.
Az Art-ravalóban számos szakember összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy ezek a sokszoros hátrányból induló fiatalok önbizalmat és jövőképet kapjanak. A program első hat hónapjában intenzív művészeti képzés, színházi nevelés zajlik, egy-egy színdarab felépítését használják különböző kompetenciák fejlesztésére. Schermann Márta mellett mindig van egy drámapedagógus, rendező is. Ez idén Sárdi Gábor, az előző években Romankovics Edit volt.
Az első két hónapban, az összeszokás, ismerkedés és előkészítés időszakában még alig nyúlnak a színdarabhoz. A drámapedagógiai foglalkozásokon gyakran kerülnek szóba egyéni problémák, konfliktusok, és a fiataloknak hozzá kell szokniuk a kötött időrendhez. Később kezdődik a valódi próbafolyamat, és az előadás mindig alkalmazkodik a résztvevőkhöz. Mint Hárs Anna dramaturg rávilágított, a szövegeken átszűrődnek a résztvevők tapasztalatai, így a produkció folyamatosan változik, alakul. Volt már olyan is, hogy egy darab helyett másikat kellett választani: az Elektra olyan, traumatikus élményeket hozott elő, amelyek miatt lehetetlen volt a feldolgozása.
Két éve a Kukorica Jancsi című János vitéz-adaptációt adták elő. Tavaly a Covid miatt a képzés jelentős része online zajlott, így végül film készült Félelmek bolygója címmel. Idén is közbeszólt a járvány: a márciusra időzített Parsifal-bemutató elmaradt, mert betegség miatt az utolsó pillanatban többen kiestek.
Bár fontos a bemutató, Lőrincz Marcell projektvezető szerint az átváltozás, a személyiségfejlődés a művészi folyamat lényege, hiszen a végső cél az, hogy a fiatalok magabiztosan és önállóan képesek legyenek előrejutni. Ezt segíti az is, hogy a képzés mellett két-három délután alkalmi munkákat vállalnak, és pályaorientációs segítséget is kapnak. A program utolsó három hónapja pedig már a munkába állás időszaka, és a projekt szervezői a továbbtanulási törekvéseket is támogatják.
A legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak lemorzsolódások. Vannak, akik nem tudnak a szabályozott élethez, az elvárásokhoz felnőni vagy hozott csomagjuk miatt megfelelően kapcsolódni a többiekhez. Minden évben 15 fiatalt vesznek be a programba, hogy 12-en biztosan maradjanak a végére.
Az este egy pontján megszólítottak két volt résztvevőt, akik történetükkel tanúskodtak az Art-ravaló hatékonysága mellett.
Dávid jelenleg esti tagozaton az érettségire készül, és a színészet felé kacsintgat, Zsuzsa pedig már a Kodolányi egyetem televíziós műsorkészítő szakára jár. Elmondása szerint ez azért is hatalmas fejlődés a számára, mert amikor belépett a programba, az első időkben még megszólalni sem mert a többiek előtt. Dávid szerepel a Keresők című kisfilmben is, amelyet Bartha Máté forgatott a programról. Ebben több korábbi résztvevő életének alakulásába is bepillanthattunk.
Szeptembertől az ötödik évfolyammal indul az Art-ravaló. Mostanra már olyan ismertséget és elismertséget szereztek a célcsoportban, hogy többszörös rá a túljelentkezés. A program sikerességet mutatja az is, hogy idén olyan könyvet jelentettek meg, amellyel más szocioművészeti projektek létrehozásához szeretnének segítséget nyújtani. Bőven van még hely hasonló kezdeményezések számára, hiszen, mint a fenti példa is mutatja, a művészet valóban életeket tud megváltoztatni.
Nyitókép: Art-ravaló/Ofner Gergely
