Szigligeten, a Básti Lajos Közösségi Házban nyáron a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. rendezésében megnyílt az Ahol a múzsák laknak – Epizódok a szigligeti alkotóház történetéből című kiállítás.
Ez főként írott dokumentumokból és archív fotókból áll, amelyeket élénk vizuális világgal emeltek ki és interaktív elemekkel tettek még izgalmasabbá. Megelevenedik a társasági élet jó hangulata, és azok a képzőművészeti alkotások is láthatók, amelyeket az alkotóház falai őriznek. Megismerhető az egykori Esterházy-kastély épületének története, néhány felvétel pedig bepillantást nyújt az arborétumba, ahol az ország egyik legjelentősebb fenyőgyűjteménye él. Ilyen gazdag természeti és kulturális közegben dolgozhattak és mélyülhettek el azok a művészek, akik időről időre az alkotóházat választották. A ház látogatóinak rangos névsorát a két kiállított vendégkönyv is prezentálja. Sorról sorra bogarászhatjuk a neveket, és gyakran akadunk ismerősre, Juhász Ferenc, Nagy László vagy Göncz Árpád bejegyzéseire.
„Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen” – írta az alkotóházról a száz éve született Nemes Nagy Ágnes.
Sokakat vont hatása alá a rendkívüli adottságú környezet.
Az itt született verseket olvasva színes, izgalmas világ rajzolódik ki a látogató számára, amelyben az alkotásé volt a főszerep. A fotók felvillantják az elmélyült munka képeit, például ahogy Füst Milán az egyik könyvén dolgozik vagy ahogyan Nemes Nagy Ágnes még napozás közben is az írásain gondolkodik. A tablókon Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Örkény István és Fekete István is feltűnik, és megtudhatjuk, milyen volt a fürdőélet a községben, milyen játékokkal múlatták az időt a művészek.
Olyan filmek részleteit is láthatjuk, amelyek forgatása Szigligeten zajlott: a páratlan természeti közeg a rendezőket, köztük például Makk Károlyt is inspirálta.
A tárlat másik kiemelkedő eleme Maurer Dóra Azonosítás című videómunkája,
amelyben egy fotó értelmezésére hívja Szigliget lakosait, az alkotóház személyzetét vagy az ott alkotó művészeket. Izgalmas kísérlet arra, hogy a szempontok sokféleségére, a művekhez való közelítés személyes viszonyrendszereire ráláthassunk.
A kisebbek is kapcsolódhatnak a tárlat témáihoz, a MANK kiadványai közül ugyanis a Kalandozás Pemzlivel éppen a legifjabb korosztályt szólítja meg. Ezúttal olyan kreatív feladatok megvalósítására hívja őket, amelyek Szigligethez vagy az itt született versekhez kapcsolódnak.
A kiállítás szeretne minél többeket megszólítani, ezért a Básti Lajos Közösségi ház falain túl a település több helyszínén, kiemelten a strandon is bemutat egy-egy részletet az alkotóház történetéből.
A kiállítás létrejöttében szakmai segítséget nyújtott Kelecsényi László Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész, aki személyesen is kötődik a településhez és az alkotóházhoz. A megvalósításhoz Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus és Szigliget önkormányzata is segítséget nyújtott.
A kiállítás az Európa kulturális fővárosa program régiós művészeti projektje, a Kultháló támogatásával rendezték meg, és október 9-ig látogatható. A szigligeti alkotóház 2022-ben a hálózat szigligeti bázisaként működik.
Nyitókép: Fortepan/Kotnyek Antal
