Szigetváron három éve működik művésztelep, amelyet a Dél-dunántúli Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány szervez Halmos Klára irányításával. Az alkotótáborba a helyi és magyarországi művészeken túl külföldi alkotókat is meghívnak. Mint a művésztelep vezetője a tárlat finisszázsán elmondta, a zavartalan alkotást felszerelt műhelyekkel segítik: rézkarc-, szita-, grafikai és festészeti műhelyek is a művészek rendelkezésére állnak.

A Szigetvár kulcsa című kiállításon az elmúlt három év közel negyven művészének munkáiból láthattunk ízelítőt. A helyszínt a budapesti Yunus Emre Intézet biztosította, amelynek vezetője, Mustafa Aydogdu szerint ez az együttműködés egy hosszabb távú kapcsolat első lépése.

A tárlattal már a 2024-es török–magyar közös kulturális évre is készülnek, ezért Aydogdu már most meghívta a szigetvári művészeket egy törökországi kiállításra.

A művésztelep és a tárlat létrehozásában kiemelt szerepe van a Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodájának, amelynek vezetője, dr. Hóvári János üdvözölte az egybegyűlteket. Szerinte az a tény, hogy török fenntartású intézmény fogadta be a Szigetváron alkotó művészek munkáit, azt bizonyítja, hogy a török–magyar kulturális kapcsolatok egyre erősebbek. A finisszázs záró részében Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas énekmondó – mások mellett Kobzos Kiss Tamás tanítványa – fiával, Róka Bálinttal 16–17. századi magyar és török dalokat mutatott be. A válogatás érzékeltette a közös gyökereket és a kölcsönös egymásra hatásokat.

A szigetvári művésztelep
Szigetvár a magyar történelmi tudat egyik emblematikus helyszíne. 1566-ban Zrínyi Miklós kétezer-ötszáz katonájával közel egy hónapon át védte Szigetvárt a hatalmas túlerőben lévő, mintegy ötvenezer főt számláló, I. Szulejmán által vezetett török sereggel szemben. A felőrlő harcok után a védők a belső várba szorultak. Zrínyi a vár feladása helyett a kitörés mellett döntött, és háromszáz katonájával együtt hősi halált halt a vár hídján. Az öreg és nagybeteg I. Szulejmán sem élte túl a hős várkapitányt: a közeli Zsibóton (ma Turbék) felállított sátrában hunyt el.

A két hadvezér portrészobra ma egymás mellett látható a szigetvári Magyar–Török Barátság parkban, amelyet 1994-ben avattak fel. A városban 2021-ben Yunus Emre török költőről teret neveztek el; a várba telepített száz rózsabokor felét az önkormányzat, a másik felét a török állam adta.
Ezen a történelmi helyen működik a szigetvári művésztelep. Az alkotómunka helyszínei a Vármúzeum épülete, a dzsámi, a várudvar és a Sóház Galéria, a művésztelep záró kiállítását is ez utóbbiban szokták megrendezni. A következő, augusztusi alkotótáborra ismét várják majd a hazai és külföldi művészeket.

Fotók: Markovics Z. Kristóf