Most, amikor egyévnyi bezárkózás után már nagyjából mindenkinek a könyökén jön ki minden, ami online, miért ajánlunk mégis egy ilyen tárlatvezetést? Elsősorban a New York-i Modern Művészeti Múzeum miatt, mert oda még az úgynevezett békeidőben is viszonylag kevesen jutnánk el, nemhogy most. Az American Corner Pécs által szervezett bemutatón szakértői segítséggel ismerkedhettünk a legjelentősebb modern alkotókkal és műveikkel.
Pusztai Tünde művészettörténész mellett Horváth Viktor íróval indultunk virtuális felfedezőútra a múzeumban, amely az egyik legjelentősebb kortárs gyűjteménnyel rendelkezik a világon, holott még százéves sincs. 1929-ben három ambiciózus hölgy, Abby Aldrich Rockefeller, Lillie P. Bliss és Mary Quinn Sullivan kezdeményezésére jött létre, és a gyűjteménye már a harmincas évekre igen jelentős méretűre nőtt.
Noha modern képzőművészet alatt elsősorban a 20. századi alkotásokat értjük, a MoMA-ban találkozhatunk az azt megelőző korokból származó, a későbbi alkotókra jelentős hatást gyakorló, emblematikus művekkel is. Ilyenek például a posztimpresszionisták – Cézanne, Gauguin és Van Gogh – festményei. Vincent van Gogh az USA-ban különösen népszerű, aminek egyik oka éppen egy olyan, nagyszabású kiállítás, amelyet a MoMA-ban rendeztek meg még 1935-ben. Erre több mint száz Van Gogh-művet sikerült Hollandiából átszállítani és az amerikai közönség elé tárni, ami a múzeum akkori életkorát tekintve óriási teljesítménynek számított.
A virtuális tárlatvezetés során számos modern és kortárs művész munkáiból kapunk ízelítőt: Klimt, Nolde, Chagall, Dalí, Giacometti és Picasso alkotásai is terítékre kerülnek. Persze a MoMA hatalmas és szerteágazó gyűjteményének áttekintéséhez nemhogy egy óra, de egy nap vagy akár egy hét is kevés lenne. Az alapítás után tíz évvel ugyanis már épületet is kapott, és kollekciói a bőkezű adományok mellett azért bővülhettek gyors ütemben, mert Európa ebben az időben gyakorlatilag bezárult a művészetek előtt, és számos alkotó az Egyesült Államokba emigrált.
A II. világháborúban az olyan nagyvárosok, mint Párizs és München megszűntek művészeti központok lenni, a hangsúly áttevődött New Yorkra. Ez a művészetre is hatott, ami például a Hollandiából elmenekült festő, Mondrian Broadway Boogie Woogie című festményén is látszik: pezsgése, vibrálása, szabályos, négyzetrácsos elrendezése már nagyon manhattanes, amerikai.
Horváth Viktor a művészeti ágak összekötöttségét, integritását bemutatandó a képzőművészeti alkotásokhoz egy-egy másik művészeti ág alkotását is csatolja, némileg asszociatív módon. Így kerül például Modrian festménye mellé Danilo Kištől A holtak enciklopédiája vagy Giacometti A mutató ember szobrához Franz Kafka akármelyik műve, például Az átváltozás. A kapocs mindkét esetben a veszteség, a betegség, az alávetettség.
A MoMA az európai modern képzőművészet bemutatására jött létre, de a portfóliója nagyon hamar kiszélesedett, és a gyűjteménybe egyre több amerikai alkotás is bekerült, többek között Hopper, Pollock, Lichtenstein művei.
A beszélgetés vége visszakanyarodik két, Európából Amerikába kivándorolt művész, Max Ernst és Max Beckmann Ádámot és Évát ábrázoló képeire, amelyek azért különlegesek, mert modern művészektől nem ilyen tematikájú alkotásokat várnánk.
Az American Corner Pécs által szervezett sorozat a MoMA bemutatásával zárult, de a tervek szerint ősszel folytatódnak majd az online tárlatvezetések a legnagyobb amerikai múzeumokban, ezért érdemes lesz követni Facebook-oldalukat.
Nyitókép: a MoMA épülete New Yorkban. Forrás: MoMA
