Foky Ottó 1927. június 15-én született a Zala megyei Sárhidán. Gyermekkorában sokat költöztek, életében a falusi és nagyvárosi élmények váltották egymást, saját vallomása szerint a tarka gyermekkorból hozta minden élményét.
A családi hagyományt követve elvégezte a tanítóképzőt, 1949-től két évig pedagógusként dolgozott.
Tanítóként is a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákoknak a tananyagot.
Kollégái rábeszélésére ezekkel az oktatói képregényekkel kopogtatott be az Iparművészeti Főiskola kapuján, sikerrel. Főiskolai évei alatt gyakran bejárt a Csehszlovák Kultúra házába, Jirí Trnka ott látott színes bábfilmjei (Spalicek, A császár csalogánya, Bajaja herceg, Cseh legendák) döntő hatással voltak rá. A színpad–film főtanszakon 1956-ban végzett díszlet- és bábtervezői szakon, diplomamunkájaként a Tell Vilmos díszleteit tervezte az Operaházban, és A dicsekvő varga című mesét vitte bábfilmre.
Tanulmányait befejezve a Pannónia Stúdióba került, ahol első bábjátékfilmfigura-tervezési feladatát 1957-ben a Móra Ferenc meséjéből készült A didergő király bánata című filmben kapta. Imre Istvántól tanulta a szakmát, akinek több filmjéhez tervezett bábokat, közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, együttműködésük talán legemlékezetesebb gyümölcse a Szentgalleni kaland.
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, két évvel később a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt. Mivel a Pannónia termeit kinőtték, a Gyarmat utcában egy kis házban szervezett műtermet, gyakorlatilag a Bábfilmstúdió alapítója és vezetője lett. Az igazi alkotóműhelynek bizonyult stúdiót mindenestül ő teremtette, a berendezések, az eszközök az ő elképzelései szerint készültek. Foky nyugdíjba meneteléig reggeltől késő estig készültek itt a csodák, Csukás István Mirr-Murrjának bábos macskafigurája, A legkisebb ugrifüles, Misi mókus és Bumba majom felejthetetlen figurája.
Az ő rajzasztalán született meg az első tévémaci figurája is, aki 1964. október 23-án látta meg a napvilágot, azaz mutatkozott be a képernyőn.
A kedves mackó alvóbabájával, Paprikajancsival jó néhány nemzedék kedvence volt, s mindenki örömére tért vissza a televíziós nosztalgiahullámban a képernyőre.
Foky Ottó 1962-ben a Siker című filmmel mutatkozott be rendezőként, ezt követte a cirkusz világát idéző Bohóciskola, majd a szatirikus Így lövünk mi. 1966-ban Ellopták a vitaminomat címmel tárgyanimációs filmet készített kesztyűk, elemlámpa, csavarhúzó, leszakadt talpú cipő közreműködésével. Ezen a gyermekeknek szóló krimin kívül a Bizonyos jóslatokban (1967) és a Babfilmben (1975) is Nepp József forgatókönyvíróval és Tóth János operatőrrel dolgozott együtt, a tíz díjjal kitüntetett Babfilmben háromezer babot mozgattak; több alkotásának Pethő Zsolt volt a zeneszerzője.
További emlékezetes rendezései: Kőnig, a strucc (1969), Én, az egér (1969), Puszit Oktopusznak (1970), Ottó és az oroszlán (1970), Keserű keselyű (1970), Velem mindig történik valami... (1975), A legkisebb ugrifüles-sorozatok (1975–76), a Makk Marci-filmek (1977–79), a Varjúdombi mesék (1978), az Ismeretlen ismerős Magyarország (1980), a Nyaralás vadászmódra (1981), La Desodora (1983), a Mackók, vigyázzatok (1984), az Éljen Szervác (1986), a Süsüke, a sárkánygyerek (2000).
Stílusának elmaradhatatlan eleme volt a humor és a gúny. Műveit színes képzelőerő, bravúros technika, tömörség jellemzi.
A tárgyanimáció műfajának egyik megteremtőjeként több mint száz tévés esti mesét, gyerekfilmet és reklámfilmet tervezett és rendezett.
Feleségével, Foky Emmivel az 1990-es években sok könyvet, gyermekmeséket illusztrált, bábszakköröket működtetett a gyerekeknek, emellett oktatott is. 1987-ben vonult nyugdíjba, ugyanabban az évben a Vigadó Galériában gyűjteményes kiállítása volt. 2010-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban rendezték életmű-kiállítását.
Művészete elismeréseként 1964-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott. 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész lett. Művészetét 25 nemzetközi díjjal ismerték el. Foky Ottó 2012. szeptember 3-án, 85 éves korában halt meg.
Nyitókép: a Mirr-Murr kandúr kalandjai című bábfilm sorozat szereplői: Huszár, Bóbica, Paprikajancsi, a Kiscsacsi és Mirr Murr, a kandúr. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
