Andrásfalvy Bertalan hiánypótló mesekönyvének bemutatója

A Magyar Versmondók Egyesülete Mátyás és a török basa címmel Andrásfalvy Bertalan hetven éve gyűjtött, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen mesegyűjteményét jelentette meg egy páratlan kiadványban, hangoskönyv-melléklettel, a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett, sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón részt vett Rétvári Bence, az Emmi miniszterhelyettese, Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, drámapedagógus, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a kötet menedzsere, Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője és Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja.

Lutter Imre elmondta: a meséket az elmúlt két év során, többnyire a sok évtizedes hanganyagokat digitalizálva, lejegyezve gyűjtötték és gondozták, amelynek révén egy rajzokkal illusztrált, néprajzi szempontból kiemelkedő kiadvány és annak hangoskönyv-melléklete látott napvilágot, kitörölhetetlenné téve a mesék létezését és a ma már nem élő mesemondók hagyományőrzését a magyar kultúrából.

Gondolatait kiegészítette azzal, hogy a kötet 1950 és 1963 között gyűjtött, a meglévő, elsősorban a dél-dunántúli mesegyűjtéseket bővíti. A kötetben megjelentetett negyvenöt mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik, melyek többségét Tolna megyében rögzítették. A kötet a néprajztudomány és a hazai folklorisztika hiánypótló darabja, mely teljes egészben mutatja be a magyar népmesék változatos és jellegzetes világát. A könyv különlegessége, hogy a mesegyűjteményben szereplő illusztrációk olyan gyerekek alkotásai, akik szociális problémákkal küszködő családokból kerültek ki.

Andrásfalvy Bertalan a vírusra való
tekintettel online kapcsolással vett részt az eseményen. Elmondta, hogy a
Népművészeti Intézet megbízásából néptáncgyűjtőként járta be Magyarország
számos részét. A néptánc- és zenekutatás közben azonban mesemondókba akadt,
akik emlékezetből, többeknek mesélték el a történeteket. A későbbiekben már viszont
olyan mesemondókkal is találkozott, akik hallgatóság nélkül, külön kérésére is elmesélték
neki a történeteiket.

Rétvári Bence elmondta, hogy a
népmesék amellett, hogy szórakozást nyújtanak, mondanivalójuk az ember számára
életre szóló muníciót is ad.

Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a legrégebben összegyűjtött meseszövegek között akadnak olyanok is, amelyeket már több mint hetven éve jegyeztek le. Ezek a mesék arról az időszakról vallanak, amikor még a paraszti kultúrában élő szokás volt a mesemondás. Andrásfalvy Bertalan olyan mesemondókkal találkozott, akik 1870-ben, 1880-ban születtek, azaz átélték az első világháborút, tapasztalatuk volt a második világháborúról.

Tóth Gábor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kötetet tartalmazó mesék hangfelvételei nem közgyűjteményből kerültek elő, hanem magának a gyűjtőnek a saját archívumából, amely több mint száznyolcvan rögzített mesét foglal magába.

A kötet megrendelhető a www.vers.hu-n vagy megvásárolható az Írók
Boltjában, a Magyar Versmondók Egyesületénél, valamint minden nagyobb
könyvesboltban is.

A kötet negyvenöt meséjének egy része hanganyag formájában is elérhető a www.vers.hu-n, amelyek regisztráció után ingyen meghallgathatók.

Nyitókép: Andrásfalvy Bertalan. Fotó: Bach Máté