A megnyitón André Kertész munkásságát méltatva és az esztergomi kötődését bemutatva Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt, a tárlatot pedig Erős Gábor országgyűlési képviselő nyitotta meg.
André Kertész 1925-ös párizsi emigrációja után többször is hazatért, több kiállítása is nyílt idehaza, szívesen idézte fel ifjúkori emlékeit, és a nem sokkal halála előtt ajándékozott magyarországi fényképeiből Szigetbecsén egy, a nevét viselő Emlékmúzeum is létrejött.
A Nemzeti Múzeum kiállítássorozatának fókuszában ezúttal nem a visszaemlékező művész, hanem a Budapesten 1894. július 2-án született, sokáig még útját kereső fiatalember áll, aki a Teleki téren, majd a Népszínház utcában töltötte gyermekkorát, és sokat időzött szigetbecsei és tiszaszalkai rokonainál is, katonaként pedig bejárhatta az Osztrák–Magyar Monarchia szinte minden szegletét. Szerelmek és szenvedélyek, életveszély és a hivatalnoklét unalma egyaránt osztályrésze volt. 31 évesen költözött Párizsba, de nem üres tarisznyával érkezett. A most bemutatott sorozat ennek az indulásnak a hátterét fürkészi és először tárja a látogatók elé.
Fisli Éva történész-muzeológus a megnyitón elmondta: 2021-ben André Kertész fotógyűjteményének adásvételi szerződése összesen 1163 képről szólt, melynek döntő része 1925 előtt készült: 943 db kontaktkópia, 59 db nagyobb méretű vintázs, 151 db polaroid fotó, kilenc személyes kép és egy kollázs. A vásárlást követően a Nemzeti Múzeumban elvégeztük a fotográfiák állapotfelmérését és nyilvántartásba vételét. 2024-ben érkezett el az idő, hogy a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából a nagyközönségnek is bemutassuk az analóg fotográfia mesterének sosem látott képeit. Az első két kiállítás korai vintázskópiákat fog bemutatni. Az igen különleges és értékes apró képekből néhány már szerepelt korábban kiállításon, mindeddig azonban nem tárult fel előttünk Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága. Az eredetiben is megcsodálható korai kópiákat kortárs nagyítások és vetítések teszik többféleképpen élvezhetővé. A parányi képekből kibomló történetek pedig a magyar és külföldi közönség számára is újdonságnak számítanak. A kiállításainkban tehát a fiatal André Kertész nyomába szegődünk, amikor először Esztergomban és környékén készített, soha nem látott fotóiból válogatunk.
Az André Kertész Esztergomban című tárlat március 23-ától látható Esztergom legújabb kiállítóterében, a Balassa Múzeumban, a Nemzeti Múzeum tagintézményében, egészen június 23-ig.
28 eredeti vintázskópia mellett két vetítés is gondoskodik arról, hogy az apró képek intim és személyes varázsa mellett a részletekben is elmerülhessünk. A Kertész negatívjait őrző francia archívumnak köszönhetően a tárlat látványos installációval mutatja meg az egyik legismertebb esztergomi kép, a Víz alatt úszó születésének előzményeit.
A kiállítás egyik különlegessége pedig, hogy a levéltári dokumentumokból megismerhető történetek közül a kurátor három esztergomi jelentőségűt is megmutat a közönségnek. Megtudhatjuk például, kik azok az esztergomi versenyúszók, akiket Kertész fényképezett, és ki volt az a lány, akinek első szerelme a majdani fotóművész lehetett.
A tavaly átadott új múzeumépület első időszaki kiállításán nemcsak új információkat és sosem látott, közel 110 éves fotókat, de gyermek- és ifjúsági csoportok fogadására is alkalmas, a tárlathoz kapcsolódó témákat felvető nyitott teret is láthatunk.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása egyszerre különleges találkozás a fiatal Kertésszel és az általa ismert régi Esztergommal, és izgalmas megmerítkezés az analóg fotográfiában.
Forrás és fotók: Magyar Nemzeti Múzeum
