A filmkészítést, a 19. század legvégén megszületett új művészeti ágat Apolló, a művészetek istene és Uránia, a csillagok tudományának múzsája vette pártfogásába. Az első, 1895. december 28-i párizsi bemutató után a következő év május 10-én már hazánkban, a budapesti Royal szálló kávéházában is megtörtént az első filmvetítés.
A vetítések helyszínei eleinte kávéházak, kocsmák, mutatványos sátrak voltak, a vetített filmek a szegényebb, egyszerű emberek szórakozását szolgálták. Az úri közönség eleinte lenézte ezt a műfajt, amely azonban ennek ellenére széles körben elterjedt. Olyannyira, hogy az 1910-es évektől kezdődően szerte az országban moziépítési láz kezdődött. A filmszínházakba ekkor már az elegáns közönség is szívesen járt, a moziba járás a mindennapok részévé vált.
Eger legrégebbi mozija, az Uránia 1913 óta fogadja a vendégeket. Egyike annak az öt magyar filmszínháznak, amely már több mint száz éve az eredeti funkcióját tölti be. Bejárata az 1763-ban épült, barokk Hartl-ház kapualjából lett, az eredetileg nyitott udvart pedig lefedték, azóta a mozi előcsarnoka. Érdekesség, hogy a mozit a város szempontjából különös jelentőségű film, az Egri csillagok bemutatására újították fel.
Axman Viktor építész neve összeforrt Eszékkel. Számtalan épület megtervezésével gazdagította szülővárosát, amely a legszebb szecessziós épületeit köszönheti neki. Ezek közül is kiemelkedik az 1912-ben átadott Uránia filmszínház, amelyért nemzetközi elismerésben részesült. A különleges épületdíszek a szlavóniai állat- és növényvilágot ábrázolják.
1911-ben szintén szecessziós stílusban, Titz Reinhard és Kalocsa István tervei alapján épült fel Gyula mozgószínháza, vagyis mozival kombinált színháza: a nézőtér és a vászon mellé színpadot, zenekari árkot és öltözőket is terveztek.
Az Uglár János által tervezett szecessziós gyöngyszem, a város első állandó mozija, a Világ Mozgó 1913-ban nyitotta meg kapuját. Jelenleg a Magyarországi Német Színház működik a szépen felújított palotában, amely most már csak a homlokzatán viseli az osztrák szecesszió stílusjegyeit. Az épület kétszer is leégett, belsőépítészetileg mai stílusban állították helyre.
Külső megjelenésében semmi sem utal rá, csupán egy felirat segít rájönni, hogy a modern nagykőrösi épületben mozi működik. A nagykőrösi Papp család úgy gondolta, hogy ennek megépítésével és működtetésével fogja biztosítani a család megélhetését. Világ-mozgó néven már 1908-ban megnyitották 547 férőhelyes termüket, amelyet aztán 1912-ben, a budapesti Uránia mozi engedélyét kérve és megkapva Urániára neveztek át. A Papp család egészen az 1948-as államosításig működtette filmszínházát.
Mende Valér építésznek két emblematikus épületet is köszönhet Kecskemét: a Református Újkollégiumot és a Luther-udvart. Emellett a Kecskeméti Városi Mozgóképház tervezési munkáit is elnyerte, amelyet aztán 1913 novemberében nyitottak meg. 1968-ban felújították, ekkor került az előtérbe Baska József mázas mettlachiból készült, Mozi című látványos mozaikja, amely a 2015-ös felújításkor is védettséget élvezett. Az épület jelenleg a Kecskeméti Katona József Színház Kelemen László Kamaraszínháza és a Leskowszky-hangszergyűjtemény otthona.
Debrecenben Farkas Andor posztókereskedő és Fejér Ferenc ügyvéd 1912-ben kapott engedélyt mozgófényképszínház létesítésére. Az Apollo mozgó páholy- és zsöllyeülésein 585 néző foglalhatott helyet. 1939-ben átépítették: korábbi, mellékutcáról nyíló bejárata ekkor a város főterének számító Piac utcára került. Külső megjelenése, előcsarnoka azóta változatlan, látványos neonfelirata immár 83 éve invitálja a debreceni közönséget.
A ceglédi George Pal filmszínház 2008 óta viseli a város szülötte, Pál György hollywoodi filmrendező nevét. Az Uránia mozgóképszínház 1913-ban épült Vaskovits Antal tervei alapján. Megjelenése az évtizedek során a sok átépítés eredményeként visszafogottá vált.
Az 1910-es évek elején jó üzletnek számított a népszerű moziba fektetni, így 1912-ben Pécsen is megépülhetett az első, kimondottan ennek szánt épület. A Károlyi Emil tervei alapján kevert, art déco és szecessziós stílusban felépült mozi előcsarnokában ma is megtekinthetők Gebauer Ernő a világ népeiről és kultúrájukról alkotott freskói.
Pécs az a város, ahol Apollo és Uránia elnevezésű mozi is működik. A Bauhaus stílusú Uránia 1935-ben, Weichinger Károly tervei alapján épült meg. 424 néző a földszinten, 196 pedig az emeleten foglalhatott helyet. Az Uránia napi három előadással, a korszak magyar filmjeivel várta a nézőket. A Pacsirta című, magyar–német–svájci koprodukcióban készült filmmel nyitott, amelynek zenéjét Lehár Ferenc szerezte.
Sopronban Hartmann Jakab folyamodott először filmszínházépítési engedélyért 1911-ben, amely azonban 12 év után lejárt. Ekkor bezárt a szecessziós stílusú épület. Az 1926-os újranyitás új épület avatásával esett egybe. Az Elit mozi manapság is működik, és 1995-ös felújítása után a szocializmusban használt Szabadság filmszínház helyett visszakapta eredeti nevét.
Az art déco stílusú Belvárosi mozi az egykori szegedi vár helyén kialakított utolsó beépítetlen telken, Szivessy Tibor tervei alapján épült meg. Korábban kávéház kerthelyisége volt a telek, ahol filmvetítéseket is rendeztek. A vidéki Magyarország legnagyobb mozija 1920-as megnyitása óta folyamatosan üzemel. Vetítőterme színházi előadások megrendezésére is alkalmas. A némafilmek aláfestő zenéjét annak idején 16 tagú, saját alkalmazásban álló zenekar biztosította.
Vácon a Reménység Egyesület olyan közösségi házat akart építtetni, amely egyaránt alkalmas színházi előadások, filmvetítések és a városi klubélet rendezvényeinek megtartására. A város főépítésze, Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján felépült Reménység kultúr-mozgó 1928-ban nyitotta meg kapuit. Jelenleg a Váci Dunakanyar Színház működik benne.
A nagykanizsai Béke, Kanizsa és Apollo néven is ismert mozi Medgyaszay István által tervezett épületét eredetileg nem filmszínháznak, hanem színháznak szánták, ám aztán sok évig funkcionált moziként. Medgyaszay a vasbeton építészet magyaros stílusát teremtette meg, elsősorban az erdélyi és keleti művészeti motívumok használatával. Az 1926-ban megnyílt épület több kisebb részből áll, és harmonikusan illeszkedik a város általános utcaképéhez. A magyaros, modern stílusú épület bejáratát három oldalon is sgrafittók díszítik: a Bánk bán, a János vitéz és Tóth Ede műve, a Falu rossza című, valaha rendkívül sikeres népszínmű egy-egy jelenetével. Mivel a városnak nem volt önálló színtársulata, befogadószínházként működött, és egyre többször lett mozielőadások otthona. A vidéki Magyarországon először itt vetítettek hangosfilmet 1930-ban.
A pélyi mozi romos épülete nem építészeti szempont alapján került be válogatásunkba, hanem a magyar kultúrtörténetben játszott fontos szerepe miatt: Törőcsik Mari a nagyapja által működtetett kis színpadon és moziban, a látott filmek hatására döntötte el, hogy a színésznői pályát választja.
Cikkünkhöz forrásként használtuk a Mozivilág, a Filmarchívum, az Építészfórum, a Belvárosi mozi, a Pécs aktuál, a Hetedhéthatár, a Visit Sopron, a Minden, ami Eger, az Index, a PestBuda, a Filmkultúra és a Váci Dunakanyar Színház weboldalak írásait.
Nyitókép: moziplakát 1931-ból. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos. A képek a szerző felvételei.
