Mindenkinek megvan a maga története Petőfivel, akár irodalomórákon, akár felnőtt fejjel olvasva szippantott be valakit a forradalmár költészete. Nektek mi volt az első találkozásotok Petőfivel? Mi ragadott meg benne titeket?
Kacsó Hanga: Az első találkozásom Petőfivel gyerekkori nyaraimhoz kötődik. A mai Románia területén található Mezőfelében, a családi kúriában a nagyszoba egyik sarkát nagyapám Petőfinek szentelte. Petőfi-dagerrotípia, feleségének arcképe, valamint versek voltak bekeretezve. Elöregedett kokárdák voltak a gyékény falidíszre tűzve. Volt valami nosztalgikus bája az egésznek. El-elrévedezett az apróságokon a szem. Ez volt az első élményem vele.
Adorjáni Bálint: Az irodalomórák által megfestett Petőfi-arc nem tudott olyan közel kerülni hozzám gyerekfejjel, mint később, a Felhők ciklust olvasva. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az iskolában zömében a „Nagy Nemzeti Költő” jelentőségét és forradalmi hevületét próbálták és próbálják hangsúlyozni, elfedve a költő érzékenységét és humorát.
Hogyan kezdődtek a Huszonhat év – Privát Petőfi műsor munkálatai? Már a kezdetkor volt egy kész koncepció, vagy közös „műhelymunka” volt?
Kacsó Hanga: Juhász Anna keresett meg bennünket, hogy lenne-e kedvünk létrehozni egy olyan koncertszínházi előadást, amelyben a népzenét segítségül hívva mutatnánk be és hoznánk közelebb a hallgatósághoz Petőfi életútját és költészetét. Az előadás irodalmi gerince nagyon hamar összeállt, amely Asztalos Emese és Juhász Anna munkáját dicséri. A zenei anyag szerkesztésében szabad kezet kaptam. A műsorban a folklorizálódott Petőfi-versek mellett népdalok szólalnak meg. Ezek erős hangulatfestő funkciójuk mellett komoly, önálló dramaturgiai szerephez jutottak a próbák során. Az előadás zenei kíséretét Szabó Dániel cimbalomművész adja.
Adorjáni Bálint: Az irodalmi anyag lépésről lépésre változott a próbákon. Voltak versek, amelyeket végül közös megegyezés mentén kicseréltünk. Voltak, amik újonnan kerültek be, vagy épp egyes részek sorrendisége változott meg az előadás ívének épülése során, szinkronban a narrációval, amely érdekes információkkal szolgál a gazdag életúthoz. Összességében nagyon izgalmas és inspiratív alkotómunka volt.
A koncertszínházi előadás egyszerre használja a versek erejét, a zenei játékosságot és a történetmesélő múltidézést. Hogyan áll össze a műsor, mit várhat a közönség?
Adorjáni Bálint: A célunk az volt, hogy a megszólaló dalok, versek és a narráció folyamatos kölcsönhatásban reflektáljanak egymásra és a teljes életútra, hogy szerves egészként tudjanak működni. A verses és prózai részek az elképzelt Petőfi hangján szólalnak meg párbeszédben a dalok által megszólaltatott, Petőfi életében fontos szerepet játszó nőalakokkal. A darabban én játszom Petőfit, Hanga pedig a kapcsolódó nőket formálja meg, így a költő édesanyját és szerelmeit játssza majd.
Alakított valamit a Petőfiről alkotott eddigi képeteken a műsorra való készülés így, hogy valamivel közelebb kerültetek személyiségének egy részéhez és hétköznapjaihoz?
Kacsó Hanga: Bár az összeállítás irodalmi igényességgel készült, és érinti Petőfi 26 évének majdnem minden fontos eseményét, mégiscsak nagyon személyes és őszinte képet fog adni a költőről. Hitünk szerint képes lesz lebontani a Petőfiről eddig alkotott toposzokat, és megmutatni egy összetettebb, érzelmesebb fiatal költő személyiségét. Természetesen az anyaggal való foglalkozás hatással volt ránk és folyamatosan árnyalta a Petőfiről eddig alkotott képünket. Izgalmas volt általa megélni azt a felfokozott közlésvágyat és az őszinte, néhol túláradó érzelmességet, amely talán legjobban jellemzi őt.
Petőfi múzsái, életének fontos nőalakjai közül kik kapnak majd szerepet?
Adorjáni Bálint: Fontosnak tartottuk az anyjával való bensőséges viszony érzékletes bemutatását, tehát az estben fontos vezérmotívumot kapott az anya figurája. A színésznőket leszámítva, mindhárom nagy szerelem (Csapó Etelke, Mednyánszky Berta és Szendrey Júlia) és a hozzájuk írott művek szerepelnek az előadásban. Érthető módon a Szendrey Júliával való viszony kapja terjedelmében a legnagyobb hangsúlyt. A mi előadásunkban azonban mindhárom szerelem közel hasonló fajsúllyal bír, mert érzelmileg így válik teljessé Petőfi szerelemhez és a nőkhöz való viszonya. Erős pillanat lesz az est folyamán az Etelkének írott Én vagyok itt... című vers és annak zenei atmoszférája, melyet nagyon kedvelünk – annak ellenére is, hogy a beteljesületlen szerelemről és a szerelem tárgyának elvesztéséről szól.
Mikor és hol lesznek láthatók az előadások?
Kacsó Hanga: Az április 22-i, MOMkultban tartott bemutatót május 2-án brüsszeli premier követi. Mivel az előadás a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg, a későbbiekben számos Kárpát-medencei helyszínen, partnervárosokban lesz látható, tehát határon innen és túl is tervezzük játszani.
Nyitókép: A Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínház társulata (balról jobbra): Juhász Anna, Adorjáni Bálint, Kacsó Hanga, Szabó Dániel. Fotó: PKÜ
