Az embernél egy rejtélyesebb jelenség létezik a világon: a báb. Ha jól csinálják, új világ születhet vele, ha jól csinálják: új világ.
Büky Béla festőművészként indult, a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. Miután érdeklődése a báb, az árnyjátékdíszletek felé fordult, olyan alkotásoknak készített árnyjátékdíszletet, mint például Balázs Béla A halász és a hold ezüstje című műve, amelyet a rendhagyó törekvéseket szem előtt tartó író, költő és rendező, Palasovszky Ödön rendezett 1929-ben. (A rendkívül informatív tárlat tudomásunkra hozza, hogy a művész Balázs darabját negyven évvel később, 1970-ben árnybábokkal újra feldolgozta). Büky motívumai a népművészetből eredeztethetők, népmesékből, népballadákból ismert elemek tűnnek fel munkáin.
A tárlaton részletes életrajz olvasható a művész pályájának fontosabb állomásairól. Ebből megtudjuk, hogy 1917-ben, a tiszti iskolában találkozik életében először árnyjátékkal. 1935-ben a Zeneakadémián bemutatott első, önálló árnyjátékműsora hátterét a székely népballadák adják. A népi szimbólumokhoz munkássága további szakaszaiban is nagy gyakorisággal tér vissza. „Előszeretettel dolgoztam fel a lét nagy kérdéseivel, az élet és halál rejtélyeivel kapcsolatos témákat. Ezért fordult figyelmem a székely népballadák felé” – írta. A témának könyvet is szentel: Magyar játék című, hiánypótló munkája 1936-ban, a Bábjátékkönyv című 1945-ben jelenik meg.
A tárlat beszámol róla, hogy a képzőművész hátterű alkotó bábművészettel egybeforrt, változatos feladatokat sikeresen teljesítő munkásságában a korábbi művészeti ágban elsajátított ismeretek a meghatározók. A korai időszakból ad ízelítőt a bemutatott néhány, táncjelenetet és juhászalakot ábrázoló festmény, érdekes kompozíciójú faliszőnyeg. „Képzőművész lévén, nyilvánvalóan elsősorban képzőművészeti hatásokra törekedtem. Mint mozgó szőnyegeket, mozgó freskókat fogtam fel a báb- és árnyjátékokat” – olvassuk a kiállításon.
Munkáit elnézve jól látszik, hogy a magyar kultúrkincs, mondavilág és irodalom (Kőműves Kelemen, Petőfi Sándor, Arany János művei) mellett távolabbi, az ittenitől idegen világok motívumai szintén foglalkoztatták és inspiráló erővel hatottak rá. Példaként említhetjük a finn és kínai meséket vagy a Kalevalát. A Kőműves Kelemen című népballadához készült alkotása a hazai animáció előképének tekinthető. A mozgalmasság, légies vibrálás jelen van Bükynél, atmoszférateremtő képessége lenyűgöző.
Büky Béla színpadja, az előadáshoz szükséges eszközök külön kaptak helyet a kiállításon. Büky leleményessége dicséretet érdemel, mai ésszel szinte felfoghatatlan, mennyi figyelmet és aprólékosságot várt el a művésztől a munka, míg a kivitelezéstől a bemutatóig eljutott.
A Cantata profana című alkotás mellett rövid, tájékoztató jellegű szöveg olvasható. Külön érdekesség, hogy egy kattintással magát Bartók Bélát hallgathatjuk meg a Cantata profana szövegének tolmácsolójaként.
Büky nagy gondot fordított minden munkájára. Képzőművész énje egy pillanatig nem hagyta cserben. Munkéiban valami megmagyarázhatatlan, ami az örök dolgok kiváltsága és sajátja.
A bábgyűjtemény 2017-ben a pécsi MárkusZínház megkeresésére a KARAKULIT Nemzetközi Árny-Játék Fesztivál és Kiállításon tette közzé a képzőművész, népművelő bábos örökségét. Ennek továbbgondolt, kibővített változata járható be virtuálisan a tárlaton.
