Victor Vasarely: Sonora 1–3., 1976 // Initio Fine Arts
E három munka legnagyobb izgalmát a színekkel való játék adja. Neonos és sötét képmezők állnak egymás mellett, amelyek érzékien jelenítik meg a nappali vibrálást és az éjszaka árnyalatait. Kollázsokról van szó, Vasarely papírformák felragasztásával hozta létre ezt a két tömbszerű és az egy széttartó alakzatot. Azért is számítanak kuriózumnak, mert egyedi és ritka munkák: egy későbbi szitanyomat-albumhoz készült tervek ezek, amiket a művész saját kezűleg alkotott meg. A kollázsokat Vasarely annak a Marcel Joraynak adta ajándékba, aki a svájci Editions du Griffon kiadóház alapítója volt. (A már említett szitanyomat-albumot is ez a kiadó adta ki.)
Nemes Anna: Practice (Gyakorlat), 2022 // Várfok Galéria
Nemes Anna legújabb munkája is szerepel a Várfok Galéria standján, ami szépen illeszkedik a művész korábbi alkotói gyakorlatába, miközben új fejezetet is nyit benne. Ez a mű a megszokottaknál némileg nagyobbnak tűnik, kompozíciós szempontból is újdonságnak számít. Ugyanis míg a korábbi, röntgenképeket idéző munkákban az alakok sötét háttérbe ágyazva, kvázi az éterben lebegve jelentek meg, addig ennél a műnél abszolút érzékelhető a tér. Ez a festmény a korábbi sorozathoz képest valamivel világosabb, mégis atmoszférájában rokonítható azokkal a művekkel. Egy lepedőbe burkolózó testet látunk, aki szinte teljesen eggyéolvad a textillel, formái belevesznek a drapéria gyűrődéseibe. Az érzékien megfogalmazott efemer alak törékenysége, líraisága egészen magával ragadó ezen a munkán. A lepedővé alakuló test metamorfózison megy keresztül, textillé lesz. Nemes Anna ezzel a gesztussal érzékelteti az ember védtelenségét és kiszolgáltatottságát: olyan érzékeny pillanatot láttat, ami saját semmisségünkkel is szembesít.
Bak Imre: Cím nélkül 3., 2022 // acb Galéria
A Pécsi Műhely tagjai 1967-tól rendszeresen eljártak Bonyhádra, hogy a zománcművészettel kísérletezzenek. A csoporthoz alkalmanként csatlakozott Bak Imre is, aki szintén számos zománctervet készített ekkoriban, ám ezek nem valósultak meg. A most kiállított munka épp azért izgalmas, mert ennek eredeti terve 1973-ban készült el a Bonyhádi Zománcgyárban, de csak most lett belőle zománcmű. Az eredeti rajz alapján, a művész felügyelete mellett létrejött alkotás tizenkét elemből tevődik össze, amelyek mindegyike tulajdonképpen ugyanúgy épül fel: sárga és kék háromszögeket látunk, amelyeket fehér, cikkcakkos sávok törnek meg. Bak azonban ezt a tizenkét elemet úgy illeszti egy kompozícióvá, hogy a kész mű az egymásnak feszülő sávjaival, az összeérő szögeivel egyszerre feszültséget és egyensúlyt, aktivitást és nyugalmat áraszt. A műben egyszerre van valamiféle szolid komolyság és izgatott szertelenség, erő és izgalom, így sokáig fogva tartja a nézői tekintetet.
Benczúr Emese: Silence is Golden, 2021 // Molnár Ani Galéria
Benczúr Emese Silence is Golden műve a jól ismert közmondást (Hallgatni arany) reklámfelirattá alakítja az alumíniumláncok álló aranyszínű függönyén. A művész ezzel az installatív alkotással a felszín csillogását, a látszatvilág efemer jellegét állítja szembe a belső világgal, ami a nyugalom, a kontempláció és a sztoikus megnyugvás helye. Az arany a látszathoz, a tündökő külvilághoz kapcsolódik, míg a csend a befelé figyelés, az önmagunkra való fókusz szimbóluma, ezáltal a mű érzékenyen egyensúlyoz a kint és a bent, a nyilvános és a privát között. Ha közel megyünk ehhez az installációhoz, láthatjuk, ahogy a légmozgás hatására meglibbennek a láncok, ami külön izgalmat ad a műhöz, még légiesebbé teszi azt.
Majoros Áron Zsolt: Mellényes, 2020 // Dunartcom
Majoros inoxból készült állószobra kézzel vágott lamellákból épül fel, amelyeket az alkotó eltávolít egymástól, így az egyes szeletek közötti rések átláthatósága légiessé, éterivé teszi az alakzatot. Úgy tűnik, mintha ez a test lebegne a térben: félúton áll lét és nemlét között. Azonban az akt nyakába Majoros egy piros mentőmellényt akasztott, amely visszarántja azt a valós térbe. A lábujjhegyen álló, karját leszorító alak teste megfeszül, mintegy ugrásra készen várakozik az emelvényen. Majoros időtlennek ható, mozdulatlanságot surárzó műveivel ellentétben ez az alak a pillanatban létezik. Teste olyan pózt vesz fel, amiben a következő másodpercek mozdulatai is érzékelhetők.
Körei Sándor: Still in Bloom, 2022 // Derkós szekció
Körei Sándor opálos üvegbe zárt virágcsendélete a természet keretekbe zárásának szándékát és képtelenségét szimbolizálják. Körei szobrainak fontos jellemzője a folyamatos alakulás, de míg az átlátszó üveggel operáló kompozícióiban az idő a keretek közé szorított növények száradásában, rothadásában jelenik meg, addig ennél a műnél a változást a néző mozgása generálja. Ahogy közelítünk a szoborhoz, a látvány úgy válik egyre absztraktabbá, fluidabbá. Körei Sándor szobra – bár valóságos elemekből építkezik – elbizonytalanítja és hozzáférhetetlenné teszi a konkrét látványt.
Radvánszki Levente: h4PO, 2020 // Nagyházi Contemporary
Radvánszki alkotói praxisában a klasszikus festészeti gesztusok újraértelmezésével foglalkozik. Munkái azért is annyira izgalmasak, mert a kompozíció szintetikus anyagból létrehozott elemeit úgy applikálja fel a vászonra, hogy azok organikusnak hatnak. Ez a műve különösen izgalmas, mivel többféle felülettel operál. A kétdimenziós felületen a kékes, zöldes alakzat hullámszerűen tekeredik a képmező közepén, míg a sarkokon méhkaptárra és szúrós növényekre emlékeztető elemek láthatók. A kompozíció a homokos tengerpart képét idézi a nézőben,. Azt a pillanatot látjuk, amikor a hullámok kicsapnak a partra, mindenféle hordalékot hozva magukkal.
Szinyova Gergő: Untitled (Still Life, Family Portrait), 2022 // Kisterem Galéria
Szinyova Gergő legújabb munkájában a klasszikus csendélet hagyományából építkezve az emberi létezést és a mindennapi élet banális tárgyait mossa egymásba. Kopozícióján a tárgyak metaforák, egy-egy személyt testesítenek meg. Az egymás mellé helyezett alakzatok a beállított csoportkép szabályszerű nyugodtságára éppúgy utalnak, mint a klasszikus csendélet megkomponáltságára. Szinyova ezen a képen is mesterien bánik a színekkel: igen erős hatást vált ki, ahogy a halott árnyalatokat, a semleges, sápadt szürkéket vegyíti az élénk sárgával.
Kindi Llajtu: Juegos //Adrian Ibanez Galeria
Kindi Llajtu dél-amerikai bennszülött művész, aki képein mesterien vegyíti a saját kulturális örökségét a kortárs művészeti hagyománnyal. Munkáinak felületi játéka az, ami magához vonzza a szemet: a festékrétegek felhordásának és eltávolításának ez a gyakorlata fokozatosan sokszínű hátteret hoz létre, amely kifürkészhetetlen, de ambivalens, hiszen a létejövő textúra egyszerre gazdag és durva, ugyanakkor tapintásra kivételesen sima. A látvány bár mély vastagságokat sugall, mégis a kétdimenziósságon belül marad. A művész akrilfestéket csepegtetve hozza létre ezeket az izgalmas felületeket, így az akciófestészet hagyományához is kötődik, ugyanakkor saját népének emlékeit, kulturális szokásait, mítoszait is megidézi.
Simona Fedele: Ristrutturando Anna, 2022.// L’Art Industriel
Simona Fedele az arcot tájképként értelmezi, amelyen a ki nem mondott nyugtalanság nyomai rögzülnek. A felszínen az egyén és a környezete, a szubjektum és a társadalmi közeg ellentmondásos viszonya válik láthatóvá. A grafikai és festészeti minőségek vegyítése izgalmas felületi játékot hoz létre, ami a kőzetek erózióját is megidézi.
+1 BMW 8 X Jeff Koons
A BMW több mint egy évtizede ápol szoros kapcsolatot a popkultúra híres-hírhedt ikonjával, aki 2010-ben már feltöltöztetett egy autót a cég számára. Ez a mostani dizájn a 2022 februári Frieze Los Angeles művészeti vásáron debütált, ezért is óriási szenzáció, hogy most a magyar közönség is megtekintheti. Az alkotó így nyilatkozott az alkotásról: „Sportos és mutatós, valamint minimalista és konceptuális. Az autón a vonalak egyre nagyobbak a motorháztetőtől a csomagtartó felé vezető úton, és az előrehaladás érzetét keltik, akárcsak a POP! és a páranyomású dizájnelemek. A kék árnyalat az űr végtelen tágasságát idézi.” Majd hozzátette: „Sokat gondolkodtam azon, hogy miként lehet létrehozni valamit, ami a BMW 8-as sorozat minden erejét és energiáját visszaadja, miközben az emberi tényezőt is láttatja.”
Az Art Market Budapest 2022. október 6–9. között várja a látogatókat.
Fotók: Kultúra.hu/Bielik István
