Az idei életműdíjasok sok évtizedes pályafutásuk során végzett kiemelkedő munkájukkal a mozgóképgyártás fontos területein gyarapították a magyar filmkincset – hangsúlyozta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos a díjátadón.
A 87 éves Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1967-ben készítette el Meddig él az ember című stílusteremtő dokumentumfilmjét. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom filmet bemutatták a cannes-i filmfesztiválon. 1989-es, Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel. A MOZ.GO fesztivál programjában is szerepel a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verziója, melyet tavaly Cannes-ban is láthatott a közönség.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó, Öcsi!, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztivál idei programjában a Macskajáték című filmje szerepel, amellyel a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékeznek.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ő volt a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. sorozatok operatőre, és olyan népszerű filmekben dolgozott, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon.
Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles munkatársa volt Párizsban. Csaknem hatvan filmhez komponált zenét, köztük olyan ikonikus alkotásokkal, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Ő írta a Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét is.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló Magyar Mozgókép Fesztivál idei programjában csaknem 100 film szerepel. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében 12 helyszínen zajlanak az események. A fesztivál hagyományos lezárásaként szombat este a veszprémi Petőfi Színházban adják át a Magyar Mozgókép Díjakat és a nézők szavazatai alapján a legnépszerűbb alkotásnak járó közönségdíjat is.
