Átadták az első Magyartanárdíjakat

Az első Magyartanárdíjakat Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója adták át.

Az eseményen Rátóti Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Kányádi Sándort idézve elmondta, hogy egyetlen hazánk van, a magyar nyelv, amellyel sokszor könnyelműen bánunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy „ahogy a haza, úgy a nyelv is kötelezettségeket ró ránk”. Köszöntőjét szintén Kányádi gondolataival zárta, aki Apáczai című prózaversében mondta, hogy „egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv. Batyu, amelyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet. És a fegyverrel is védekezünk”.

Rátóti köszöntőjét követően bejelentették, hogy a mai naptól kezdve Sátoraljaújhely Balázs Géza javaslatára a Magyar Nyelv Városa címet viseli. Szamösvölgyi Péter, a település polgármestere elmondta, hogy a cím annak a pozitív örökségnek is köszönhető, amely Kossuth óta meghatározta a város pezsgését. A legjobb politikai szónok itt töltötte a gyermekkorát, itt járt iskolába, egyetemi évei után is ide tért vissza ifjú pályakezdőként. Andrássy Gyula gróf, akit szintén kiváló rétorként tartunk számon, ugyancsak szorosan kötődött a településhez, akárcsak Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott, sírhelye is a városban található. Szamosvölgyi Péter ugyanakkor hozzátette, hogy nemcsak a múlt, de a jelen is hozzájárult a címhez, hiszen jelenleg is sok olyan kulturális és irodalmi tevékenység zajlik a városban, amely a magyar nyelv megőrzését és ápolását célozza.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmesélte: amikor évekkel ezelőtt ellátogatott a sátoraljaújhelyi múzeumokba, úgy érezte, borzasztó messzire utazott. Később azonban rájött, hogy a település mégiscsak centrális, hiszen az a gondolkodás és eszmeiség, amivel ott találkozott, ritka és példaértékű. „Szeretnénk osztozni a felelősségben, és reménykedünk abban, hogy a Magyar Nyelv Városát még tovább tudjuk fejleszteni” – zárta gondolatait.

Balázs Géza ezt követően bejelentette, hogy megalapították a Magyartanárdíjat, amelyet olyan pedagógusok kaphatnak, akik több évtizedes munkával dolgoztak a magyar nyelv ápolásáért és megőrzésért. A díj egy bronz plakett, a hozzá kapcsolódó jutalmat a Libri, a Nemzeti Színház, a Magyar Kultúra Magazin, az MCC és a PKÜ ajánlották fel.

Magyartanárdíjban részesült Széplaki Erzsébet tanító, magyartanár, tehetséggondozási módszertani szaktanácsadó, érdemes tankönyvíró. A szakember tanított a debreceni Békessy Béla Utcai Általános Iskolában és a Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájában, valamint tantárgypedagógiát oktatott a hallgatóknak.  Korábban az Apáczai Kiadónál, most pedig a Műszaki Könyvkiadónál jelennek meg a felső tagozatos Nyelvtan és helyesírás munkatankönyvei, szövegértési és helyesírási feladatgyűjteményei. Tankönyvírói tevékenysége mellett továbbképzéseket szervez tanítóknak, magyartanároknak. Tankönyvírói, valamint közösségi, magyar nyelvi ismeretterjesztő tevékenységéért javasolta a jelölőbizottság a 2023. évi Magyartanárdíjra.

A díjazott úgy látja: a legégetőbb probléma manapság, hogy a diákok nehezen tudnak szöveget értelmezni. Gyerekkorában ő sem szerette a nyelvtanórákat, de bízott benne, lehet másképp. Olyan szövegeket választ, amelyek a diákokról szólnak, humorosak, ha kell, viccet mesél, hogy rögzüljön a nyelvtan. „A nevetés hozza össze az embereket, nem a sírás. A jó példa is elengedhetetlen, a gyerekek szókincse meseolvasással bővül a leginkább”.

Díjazták dr. Hauber Károly munkásságát, aki magyar és német szakos tanár a pápai Türr István Gimnáziumban. Középiskolai tanári munkája mellett könyvekkel és 2018 óta honlapján irodalomtörténeti, érettségire felkészítő multimediális tananyagokkal segíti a magyartanárokat. Könyvet írt A verselemzés iskolája címmel. Irodalomról szóló esszéket adott ki Az olvasás öröme című kötetében. Hauber tanár úr megkapta az Eötvös József-díjat és 2023-ban Pápa város díszoklevelét is. Példamutató tanári, közösségi munkája miatt javasolta a jelölőbizottság a Magyartanárdíjra.

Hauber Károly úgy látja, hogy egyre kevesebb szépirodalmat olvasnak a fiatalok, és mind többen fordulnak magyar művek helyett angol nyelvű könyvekhez. „Az olvasóvá nevelés legfontosabb feltétele azonban: szerettessük meg a tantárgyat a diákokkal!” Mint mondja: „Óriási változások zajlottak a nyelvben, de meg kell próbálni szólni az ifjúsághoz”, éppen ezért a középiskolai magyartanítást és az érettségire készülést szerteágazóan igyekszik segíteni. Illyés Gyulát idézve hozzátette, hogy mint minden nyelv, a magyar is folyton romlik és javul. Fontos, hogy a diákok értsék, „a nyelvet azért érdemes sokszínűen használni, mert a valóság is sokszínű”. A Kultúra.hu-nak adott interjújában elmondta: „Az olvasóvá nevelés fontos, de számomra nem az elsődleges cél. Lényegesebb, hogy a legmélyebb, legszebb szövegekről beszélgetve jobban megértsük önmagunkat és a világot”.

Díjat kapott továbbá dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora. Kilenc évig tanított gimnáziumban, majd évtizedeken át részt vett a tanító- és tanárképzésben, valamint a nyelvtudományi doktori képzésben. Tudományos munkássága fókuszában a leíró és a történeti nyelvészet mellett elsősorban az anyanyelvi nevelés, azon belül kiemelten az olvasástanítás, annak módszerei, története és a retorika áll. Több évtizede a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja, két évtizeden át szerkesztette a Magyartanítás című folyóiratot. 1999-ben elindította (és 2011-ig fő szervezője volt) az országos Kossuth-szónokversenynek, amely új lendületet adott a hazai retorikának: mintájára középiskolai, helyi, területi versenyek is indultak. Több tucat könyve jelent meg. Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként adták át neki az első Magyartanár-életműdíjat. Adamikné Jászó Anna tanárnő távollétébén a díjat férje, dr. Adamik Tamás professzor vette át.

A sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött a PKÜ-vel. Kásler Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy a magyar nyelv olyan alappillér, ami összeköti a nemzetet, a nemzet különböző részeit. A nyelv által értjük meg, hogy sok száz év távlatából hogyan éreztek az őseink, mit gondoltak a világról és az univerzumról. „Fel kell emelnünk a magyar nyelvet, mert csak így lehetünk dúsgazdagok” – hivatkozott Erdősi Sylvester János sárvári tanító gondolatára.

A laudációt és a díjátadást követően kezdetét vette a 24. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny, amelyen a 16–30 év közötti korosztályból kikerült döntősök mérettetik meg szónoki tudásukat.

Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu