Átadták az idei Kisjankó Bori-díjakat
2025-ben 31. alkalommal rendezték meg a népi kézművesség egyik legrangosabb szakmai eseményének számító megmérettetést, a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatot, amelyre idén rekordszámú pályamű érkezett, 102 alkotó 409 munkája.
A pályázat története 1962-ig nyúlik vissza, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és több országos szervezet hívta életre az országos hímzőpályázatot Mezőkövesd híres matyó hímzőasszonya, Kisjankó Bori emlékére. Az első kiállítást 1963-ban rendezték meg, azóta a kezdeményezés a magyar népművészet megújulásának egyik legfontosabb fóruma lett. A 2025-ös pályázatra beérkezett több száz alkotásból számos munka részesült kiemelt minősítésben.
A zsűri döntése alapján idén Kisjankó Bori-díjban részesült Marton Jánosné, a hagyományos matyó viselet kiváló rekonstrukciójáért és lakástextileken való igényes továbbéltetéséért. I. díjat kapott Beréti Béláné a bukovinai székely szedett ingvállak magas színvonalú kivitelezéséért, valamint Kovácsné Pócza Ágnes népi iparművész, aki a höveji hímzést finom eleganciával alkalmazta modern ruhadarabokon. Ugyancsak I. díjat nyert Radácsi Piroska, a népművészet mestere, az úrihímzés kevésbé ismert motívumainak technikai tökélyű feldolgozásáért. Borbély Csabáné a felvidéki eredetű vászon tüllrátét motívumkincs kimagasló megjelenítéséért, Fiser Józsefné pedig a Heves megyei fehérhímzés korszerű lakástextileken való szép alkalmazásáért részesült elismerésben. Kiemelkedő kollektív teljesítménnyel nyert I. díjat a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ Kézi Hímző Szakosztálya, Zuberec Vera népi iparművész vezetésével, akik több régió hímzőkultúráját egyesítették magas technikai és esztétikai színvonalon.
A szakmai zsűri értékelése szerint a pályamunkák idén is kivételesen magas technikai és esztétikai színvonalat képviseltek. A hímzők nemcsak megőrizték a különböző tájegységek hagyományos mintakincsét, hanem kortárs szellemiségben újragondolt formában is bemutatták, különösen a modern öltözködési és lakáskultúrában. A díjazott alkotásokból épült kiállítás kurátora, Benedek Krisztina szerint az idei válogatás jól példázza, hogy a népi kézművesség ma is élő nyelv. „A tárlat üzenete, hogy a népi díszítőművészet nem csupán múltidézés, hanem egy kortárs alkotói nyelv, amely képes reagálni a jelenkor esztétikai és közösségi igényeire is” – fogalmazott a megnyitón.
A pályaművek jelentős része közösségi alkotásként született, ami különösen figyelemreméltó tény a mai individualizált világban. Ez jól mutatja, hogy a népi kézművesség közösségformáló ereje ma is élő valóság, és a hímzés nemcsak technikai tudás, hanem közös alkotói élmény is. A beérkezett munkák értékét tovább növeli, hogy a részt vevő alkotók sok esetben új, eddig kevéssé ismert mintakincseket és technikákat is felfedeztek és alkalmaztak, hozzájárulva ezzel a hímzőmozgalom tudásbázisának gazdagításához.
Péter Szidónia, a Hagyományok Háza közművelődés-szervezési osztályának vezetője szerint az országos hímzőpályázat mára kiemelkedő jelentőséggel bír a szakma életében. „Ezt a kétévente megrendezett eseményt olyan izgalommal és elszántsággal várják az alkotók, mint a sportolók az olimpiát – sokakat ez motivál a folyamatos fejlődésre és az új utak keresésére” – mondta hozzátéve: a Kisjankó Bori-díj elnyerése a hímzők legnagyobb elismerése.
A hímzőpályázat díjátadóját és kiállításának megnyitóját július 11-én nagy érdeklődés övezte, a kiállítás megtekinthető szeptember 30-ig két helyszínen Mezőkövesden: a Matyó Múzeumban és a Közösségi Házban.
