Mit kezdjünk a tudományos megismerés klasszikus eszközeivel egy olyan korszakban, amikor a tények egyre kevésbé hatnak a közgondolkodásra, miközben az érzelmeket megmozgató, személyes hitre épülő érvek egyre inkább teret nyernek? Hogyan viszonyulunk a világ jelenségeinek feltérképezését, megértését segítő és a meglévő tudásunkat bizonyító tárgyainkhoz, amikor egyre erősödő alapélményünk a bizonytalanság?
A közel öt éve készülő ATLAS című kiállítás központi eleme Gerhes Gábor háromszázhatvannyolc oldalas, képes enciklopédiája. A kiadvány közel négyszáz új alkotást tartalmaz. A tizenkét plusz egy könyvből álló ATLAS a világ feltérképezésére vállalkozó atlasz műfajának sajátos újraértelmezése. Szerkesztési elvei meglehetősen önkényesek: fejezeteinek terjedelme változó, tartalmát pedig az elismert, a rejtett és az alternatív tudományok, valamint az irodalom és a képzőművészet területéről kiválasztott fogalmak alkotják (emlékhagyás, sötétség, zoográfia, kozmográfia, természet stb.).
Gerhes „álmegfigyeléseit” rögzítő fotói e kifejezések alá rendezve jelennek meg a könyvben. Az ATLAS egy mindenki számára elérhető helyről leemelhető a Kiscelli Múzeum templomterébe épített különleges installáció polcairól. A kiadványokat rendszerező robusztus építmény egyszerre jeleníti meg a tudás megszerzésének, tárolásának, kategorizálásának módszereit és helyeit: a könyvet, a vitrint, a könyvespolcot, a könyvtárat és a múzeumot.
Az ATLAS kiállításhoz Simon Zsuzsanna és Bognár Benedek készített interjúfilmeket Gerhes Gáborral. Ezek megtekinthetők a Fővárosi Képtár YouTube-csatornáján.
Fotók: Simon Zsuzsanna