A Dobó István Vármúzeum Ziffer Sándor Galériájában látható, Érzelmek hullámhosszán – Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon című tárlat kimagasló eseménye az ünnepi évadnak. Összművészeti élményt nyújt: arra törekszik, hogy a 19. század legemblematikusabb magyar képzőművészeti alkotásait Petőfi műremekeinek vetületében tárja a látogatók elé.
Az egykori ortodox zsinagógából kialakított, felújított kiállítóteret a két kurátor – Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott művészettörténésze és H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze – által megálmodott képválogatás tölti be. Közös munkájuk nyomán országos jelentőségű tárlat született.
Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Than Mór a leghíresebb magyar festőművészek a romantika korszakából, a kiállítás magával ragadó látványvilágát az ő műveik biztosítják. Az Érzelmek hullámhosszán cím a romantika korszakának védjegyére utal. Az 1820 és 1870 közötti évtizedeket reprezentáló műremekek további jellemzői a forradalmiság és a drámai színhatások. A realizmus ellenpólusaként életre hívott romantikában ugyanis a színes, mozgalmas kompozíciókat heves indulatok, drámaian kibontakozó érzelmek telítették.
Miért éppen Egerben rendezték, és miért Petőfi költészetéhez kapcsolódik? A műfajokon átívelő és azokat összekötő művészi praktikum, a költői képekben való gondolkodás adja meg a választ. A romantika korában született költeményeket gyakran rímekbe szedett látványelemek jellemzik. Képeket, víziókat építenek szavakból. Ez a versalkotó módszer kiemelten érvényes Petőfi Sándor költészetére, a szimbólumokban való gondolkodás pedig mind az irodalmi, mind a képzőművészeti alkotásokra jellemző. Az utalásokat a kortársak könnyebben felismerték, mint a 21. századi kiállításlátogató, ám a tárlatvezetések és múzeumpedagógiai alkalmak során ma is megfejthetjük őket. A kompozíciók így nemcsak gyönyörködtetnek, hanem mélyen el is gondolkodtatnak. Az individuum szerepe például akkor is és napjainkban is központi jelentőségű. A magyar romantika fontos jellegzetessége, hogy az egyéné mellett a nemzet szabadságának kifejezése is foglalkoztatta a művészeket.
És hogy miért Eger a helyszín? A költő 1844 februárjában három és fél napot töltött a városban. Első verseskötete megjelentetésének érdekében Debrecenből Pestre indult, és útja során Egerben időzve két fontos költeményt is írt.
Az Egri Hangok sorainak egyikét mottóul választották a kurátorok:
„S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett!”
A kiállítás az egri Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteményében őrzött festményekre alapozva, a legnagyobb hazai közgyűjtemények együttműködésével, elsősorban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével valósult meg.
A tárlat létrehozásakor fontos szempont volt, hogy a korszak irodalmi és zeneművészeti emlékei is helyet kapjanak. Az irodalmi koncepciót az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Irodalomtörténeti Intézetével közösen – különösen Kusper Judit irodalomtörténész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docensének segítségével – állították össze. A festményekre kötött hangoszlopok révén ennek köszönhetően Petőfi-verseket hallgathatunk.
Az Érzelmek hullámhosszán című kiállítás összművészeti élményének megtapasztalására és a kapcsolódó eseményekre május végéig várják a látogatókat.
Fotók: Szinok Gábor
